Nagy érdeklődés övezte Antal András, Sepsiszentgyörgy, Korodi Attila, Csíkszereda, Soós Zoltán, Marosvásárhely, Szakács-Pál István, Székelyudvarhely választott polgármesterének panelbeszélgetését csütörtök délelőtt a Tamási Áron agro-kultúra sátorban.

Választások és régiósítás

A Horváth Anna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke által moderált beszélgetés első nagy témája a decemberi parlamenti választások tétje volt, illetve milyen veszélyeket hordozhat a tervezett közigazgatási átszervezés.

Az idei elmúlt két választás eredménye majdnem semmit nem ér, ha a decemberi választásokon az RMDSZ-nek nem lesz sikere, nem jut be a parlamentbe

– jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Rámutatott, az érdekképviselet körülbelül akkora közigazgatási területen tevékenykedik, mint Szlovénia. Megjegyezte: ezzel a kijelentésével csak azt szeretné érzékeltetni, hogy a magyar közösség nincs akkora kisebbségben, mint ahogyan sokan szeretnék azt elhitetni. A tervezett közigazgatási átszervezésről kifejtette, már korábban is voltak hasonló kísérletek, akárcsak a korábbiak, a mostani is nagy veszélyt jelent, de kisebb-nagyobb lehetőségeket is tartogathat. 

– Az átszervezés után a problémát leginkább az anyagi források leosztása jelentheti. Például, ha hat-hét megyéből hoznak létre egy megamegyét, és a székelyföldi városok nem lesznek megyeközpontok, akkor „elsorvadhatnak”, elveszíthetik a fejlődés vonalát, háttérbe kerülhetnek.

Az RMDSZ-nek két lehetősége van: ha tudja, megakadályozza az átszervezést, vagy elfogadtatja az általa javasolt átszervezési formát

– mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

A tervezett régiósítással kapcsolatban Antal Árpád úgy fogalmazott: nagy kihívás lesz, amivel megpróbálják felvenni a harcot. Meglátása szerint, ha a három székelyföldi megye együtt marad, akkor részben kivédhető az asszimiláció, de jelentős lesz majd a megyék városainak szerepe. Valószínűsíthető, hogy a megyei tanácsok ügykezelésébe tartozó kórházak, színházak és más intézmények átkerülnek a polgármesteri hivatalokhoz. 

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere szerint a decemberi választások tétje az erdélyi magyar jövő, ezért nagyon fontos, hogy a szélsőséges populista mozgalmak által feltüzelt közhangulatot csillapítsa az erős magyar részvétel. 

Beruházások versus közösség

A panelbeszélgetés másik témája a beruházások vs. közösségépítés volt. Szakács-Pál István, Székelyudvarhely választott polgármestere szerint fontos megtalálni az egyensúlyt a beruházások és a közösségépítés között.

– A legutóbbi választásokon az aszfaltozáscunami 19 százalékot jelentett a kihívómnak, közben széthullt a közösség, a választópolgárok ezt büntették meg – mutatott rá a választott elöljáró. Megjegyezte: szerinte rossz állapotban van a város és a közösség is. A jövőben a beruházások mellett konzultációkkal és kommunikációval, különböző rendezvényekkel a közösségépítésre is igyekeznek hangsúlyt helyezni. 

Marosvásárhely polgármesterének egyik legfontosabb célja, hogy a városban „vonzó legyen magyarnak lenni, miközben a román közösség azt kell érezze, hogy nincs hátrányban”. Soós Zoltán szerint, ha az elmúlt három és fél év gazdasági mutatóit tekintik, akkor az említett cél nagyjából megvalósult.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere úgy fogalmazott: „mindennek a csúcsa a gazdaságfejlesztés”, úgy, hogy közben a közösségi élet is pörögjön. A polgármester arról is beszélt, meglátása szerint Csíkszereda hátránya az, hogy a majdani autópálya elkerüli a várost, ezért nagy ipari beruházásokra nem számíthatnak, így jól működő alternatívákban kell gondolkodni. Arra is rámutatott: a székelyföldi városoknak nem versenyezniük kell egymással, hanem egymást kiegészíteniük, segíteniük kell.