Hirdetés

Újból áll az emlékjel

Nemrégiben emlékjel-avatóra hívta a Teleki Magyar Ház a nagybányai közönséget, a Fokhagymás-völgyi Petőfi-tanyára: az 1896-ban emelt és azóta elpusztult emlékoszlop újraállítását a Teleki Magyar Ház kezdeményezte 2023-ban, a Petőfi-emlékév alkalmából. A megvalósítást több magánadomány mellett Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa is támogatta.

HN-információ
Becsült olvasási idő: 4 perc
Újból áll az emlékjel
A Fokhagymás-völgyi pagonyban felavatott kő nem a csüggedés szimbóluma. Egy év múlva emlékház épült

Az avatóünnepségen Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház vezetője köszöntötte a megjelenteket, gróf Teleki Sándornak a ház kertjében álló talapzatán olvasható jelmondatát idézve: „Sem magasság, sem mélység nem rettent.” Mint mondta, a gróf „így élt akkor, amikor a rövid gondtalan ifjúkor után hazatért és Petőfivel együtt csatlakozott Bem apó téli hadjáratához; így élt akkor, amikor az erdélyi hadsereg intendánsaként karddal a kezében végigküzdötte az erdélyi hadjárat csatáit, a legveszélyesebb ütközeteket sem kerülve; így élt Világos után, az aradi várbörtön celláiban – és így élt akkor is, amikor szabadulását követően majdnem kettéroppantották a lelkiismeret-furdalás mélységei. És így élt az emigráció éveiben is, élete minden pillanatában hazafelé vágyakozva.”
A szónok feltette a kérdést: Hogyan élték, hogyan élhették meg Teleki Sándor, Petőfi Sándor és kortársaik azt az egész feje tetejére állt forradalmi világot? A választ is ő adta meg, a Telekivel és Petőfivel kortárs Vörösmarty Mihály négy verssorát idézve: „Gondolj merészet és nagyot, / És tedd rá éltedet: / Nincs veszve bármi sors alatt. / Ki el nem csüggedett.”


Hirdetés

– Nem elég merészet gondolni. Az könnyű

– hangsúlyozta Dávid Lajos. – Nem elég az életünket is feltenni egy merész célra és gondolatra. Kevés. Csüggedni nem szabad. Ez a legnehezebb. De ha végigviszi az ember ennek az életprogramnak a hármasát: gondol egy nagyot – felteszi rá az életét – és nem csügged – semmi sincs veszve. Leromboltatnak a kövek – és újra felépíttetnek. Kiürülnek a házaink – és újra megtelnek. Megfogyatkoznak közösségeink – majd újra gyarapodni kezdenek – emelte ki a szónok, hangsúlyozva, hogy a Fokhagymás-völgyi pagonyban felavatott kő nem a csüggedés szimbóluma.
Mint mondta, sokak munkája, türelme, segítsége, áldozata van az emlékállításban, mindazoké, akik az elmúlt közel másfél esztendő minden pillanatában segítették a kezdeményezőket a megvalósításban.
Petőfi Sándor többször is megfordult Nagybánya környékén, barátaival a Fokhagymás-völgybe is felsétált. A városi tanács 1896-ban határozott arról, hogy a völgy egyik tisztásán emléket állít a költő tiszteletére. Az azóta elpusztult faragott követ 1896. augusztus 10-én avatták fel. Egy évvel később ugyanitt emlékház épült, az ennek születését köszöntő vers, melyet Nyírő Sándor, a Nagybánya és Vidéke egykori főszerkesztője írt az alkalomra, az oszlopon elhelyezett emléktáblára is felkerült: „Petőfi-tanya soh’ se volt e hajlék, / Nagy nevének e lak csak parányi emlék, / Ám megjegyzi róla minden emberöltő, / Hogy e tündérvölgyben megfordult a költő.” 
A hajdani tanya helyén ma kis turista-menedékhely áll, melynek falán 2021 márciusában – a nagybányai cserkészcsapat kezdeményezésére – kétnyelvű emléktáblát helyeztek el. Ezt az eredeti emlékjelet idéző kőoszloppal váltották fel, egészítették ki. 
 

A Bányavidéki Új Szó nyomán



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!