Orrunk előtt vannak azok a helyek, amelyek a magyar – erdélyi magyar – irodalmunk fontos helyszínei. Jó tudni ezekről a helyekről, már csak azért is, mert kiváló kirándulóhelyek lehetnek – és itt nem csak a rengetegre gondolok. Ha fellapozzuk egy-két szerző munkáját, érdekes tájakra kerülhetünk. Nyírő József például egy regénnyel két havasi táj különlegességeit is bemutatja: a székelyvarságit és a csinódit. „… a nevem Uz Bence, s ott lakom feljebb, Csinód fejében az erdei szálláson… írja fel, hogy ne felejtse el!” – mondja a jól ismert, furfangos főszereplő Nyírő József regényében. A Tamási Áron Ábeljéhez hasonlítható székely diáktréfákkal veri át az erdőre érkező inspektorokat, fináncokat, városi gazembereket. A karaktert havasi ősembernek is nevezik, vagy havasi különlegességnek. „Fuzsitos, mókás, bolond, jókedvű ember, aki úgy hazudik, mintha könyvből olvasná, és csak a bolondságon jár az esze. Megtréfálja még az angyalokat is” – olvasható a regény elején. Varság és Csinód egyben Marosi Ildikó Uz Bence esetei című írásában (Kis/Nyirő/könyv, Csíkszereda, 2003. Pallas-Akadémia Kiadó, 30–32) arról ír, hogy volt-e valóságos modellje Nyírő József Uz Bencéjének. Mint kiderül, a Székelyudvarhely melletti Varságon gondolkodás nélkül rávágnák a kérdésre a választ: Pál Sári Dénes volt a modell, aki valamikor vadőr volt, azután utász, útkarbantartó, halász, vadász, madarász, majd Varság szabómestere. A visszaemlékezések szerint örökké mezítláb járt, és ő volt Varság nevettetője. Nyírőnek azonban volt egy másik modellje is. Az idézett tanulmányban ugyanis az olvasható, hogy Haáz Sándor etnográfus elmondása szerint az író leggyakrabban Sikaszóra és Varságra járt anyaggyűjtésre. Két alapfigurája az Uz Bencében Pál Sári Dénes és Hazug Pista lehetett, utóbbi szintén Varságon lakott. Mint Marosi Ildikó írja, Haáz Sándor szerint volt idő, amikor Csinód tetején állt Hazug Pista vadászháza, az Úz és a Bence patakának összefolyásánál, valahol Csíkszentgyörgy fölött. A regény cselekménye – mint ahogy az első idézetből kiderül – az Úz-patak völgyében játszódik, pontosabban a völgy felső részében, közel a Csíkszentgyörgyhöz tartozó Csinódhoz. „Független, szabad, szép élet volt. Embert csak akkor láttunk (szerencsére), ha »követet« küldtünk a faluba. Idekünn a havason úgy van, hogy az ember nem ütheti be minden pillanatban az orrát a faluba, mert az messze van; azért az erdei emberek nagy tájékról összegyűlnek ahhoz, aki soros, és vele intéztetik el ügyeiket, bajaikat. […] A levél, a papiros nem üsmeretes idekünn. Élőszóval történik minden” – olvasható a regényben. Kirándulók figyelmébe Csinód ma is elszigetelt településnek tűnik, de könnyű odajutni. Csíkszentmártonról a Rugát-tetőn át kavicsos úton kell haladni, mindössze tíz kilométer távolságra van a kis falu. Bárth János néprajzkutató szerint a regényben a havason lakók életmódja a székelyvarságiak szokásaira hasonlít. Nyírő tehát a varsági modellt átemelte Csinód határába, így aki Uz Bence nyomába akarna indulni, annak nemcsak a festői szépségű Csinód környékét kell bejárnia, hanem Székelyvarságot is. A Varság központjában levő temetőben megtalálható Pál Sári Dénes sírja, a sírkövön ott van a születés és a halál dátuma: 1882–1962. Csinódban pedig nagyjából ugyanaz a táj fogadja a látogatót, mint amit Nyírő bemutat a regényében – habár valószínű, hogy az az erdő, amit ma látunk, egyáltalán nem olyan, mint az, amit Uz Bence látott. Az Úz-patak völgyében több túraútvonal is van, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala például minden év március 8-án megrendezi a Litzmann-emléktúrát, de nyaranta az Erdélyi Mária Út Egyesület is szokott túrákat szervezni a völgyben.

Péter Ágnes