Hirdetés

Használtruha-vásárlás mint környezettudatosság

Környezettudatosság témában vizsgálódtak az elsőéves szociológus hallgatók. A zárthelyi dolgozatírás helyett a gyakorlati kutatást részesítették előnyben. Izgalmas feladatnak bizonyult, meglepő eredmények is születtek: a válaszadók majdnem harminc százaléka 10, de akár 50 kilométerre lakik a munkahelyétől.

HN-információ
Becsült olvasási idő: 5 perc
Használtruha-vásárlás mint környezettudatosság
Fotó: Veres István archívumából

A kutatással kapcsolatban Veres István elsőéves szociológus hallgató válaszolt néhány kérdésre. 

– Milyen témában kutattatok, ki volt a célcsoport?

– A környezettudatosság témában kutattunk. Ezen belül a táplálkozási, életvitellel kapcsolatos, valamint a vásárlási szokásokat vizsgáltuk. A fő célcsoportot pedig a felnőtt korosztály képezte. 

– Mi volt kutatásotok célja?

– Fel akartuk mérni, hogy a környezetünkben milyen a környezettudatossághoz való hozzáállás.

– Nagy vonalakban összegeznéd, kérlek, miből állt maga a kutatás?

– Az első két órán a szakirodalmat tekintettük át, megnéztünk más kutatásokat is a témával kapcsolatban, azután összeírtuk a hozzá tartozó fogalmakat, illetve a kérdéseket. Talán két-három órán is javítottuk, volt egy pici fennakadás, hogy mit vegyünk ki, és mit ne, vagy éppen hogyan kellene átfogalmazni a dolgokat. Azután megszerkesztettük a kérdőívet, kijavítottuk, és próbáltunk minél több embert lekérdezni. Mindezt próbakérdezés előzte meg, ahol 15 emberen mértük a kérdések fontosságát.

– Milyen eredményt kaptatok, hogyan vélekedik a felnőtt korosztály a környezettudatosságról?

– Az életvitel terén szerintem elég pozitív az eredmény, személy szerint rosszabbra számítottam. Például az egyik kérdésünk a szelektív hulladékgyűjtésre tért ki, és a válaszadók közel hetvennégy százaléka szelektíven gyűjti a hulladékot. Ez meglepett, mivel tudomásom szerint az országban nincs erre vonatkozó konkrét törvény. Ruhavásárlás terén pedig a megkérdezettek több mint nyolcvan százaléka vásárol használt ruhákat is, ami újrahasznosításként is felfogható, ezt is pozitívnak mondanám. 

– Melyek voltak a kutatás legfontosabb eredményei, mit emelnél ki?

– A táplálkozási szokásokból kiderült, a válaszadók nagy része, azaz kilencvenöt százaléka állati eredetű élelmiszert fogyaszt. Ezzel szemben csupán kicsivel több mint három százalék vallotta magát vegetáriánusnak. A háztartásokban a válaszadók közel hatvannégy százaléka fával oldja meg a fűtést, ami szerintem magas érték, ahhoz képest, hogy városokban ez nem mindenhol lehetséges. 

– Született meglepő eredmény?

– Igen, volt, ami meglepett. Például, hogy a válaszadók szinte harminc százaléka 10-50 kilométer közötti távolságot jelölt meg a munkahelye és a lakóhelye között. Ez engem rendkívül meglepett, ugyanis azt gondoltam, hogy az emberek igyekeznek úgy munkahelyet választani, hogy az lakásukhoz közel legyen.

– A kutatást és nem az elméletet választottátok, miért?

– Meg akartuk tapasztalni gyakorlatban is, hogyan működnek az órán elsajátítottak. Ne csak az elméleti dolgokban részesüljünk, hanem próbáljuk gyakorlatba önteni tudásunkat.

– A feladatok elosztásában sikerült könnyen megegyeznetek, vagy adódtak problémák?

– Szerintem elég korrektül el tudtuk végezni a feladatokat, volt rá idő is, nem volt gond a munkafolyamattal, nem voltak különösebb elakadások.

– Ajánlanád a kutatómunkát a következő évfolyam számára is?

– Ajánlanám, mert nagyon rugalmas volt minden. A témaválasztástól a kivitelezésig mindent mi végeztünk. Nagyon érdekes és tanulságos volt, szerintem minden évfolyamnak a kutatást kellene választania.

Demény Barbara





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!