Egyben érdekeltek: a gazdák sikerében
A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete ernyőszervezetként fogja össze a régió kisebb-nagyobb gazdatársulásait, hogy közösen tudják segíteni az agrárszektor szereplőinek fejlődését, sikerét. Az esztendő munkájáról, az eredményekről, a kihívásokról és a lehetőségekről Becze Istvánt, az SZGE elnökét kérdeztük.
– Milyen teljesítménymérleggel zárják az évet? A gazdákkal való együttműködés mennyire volt sikeres, például a rövid ellátási láncok létrehozása terén?
– A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete a székelyföldi gazdaszervezetek összefogásából jött létre, azzal a céllal, hogy integrálja ezeket, és közös célokat képviseljen. Vándorrendezvényként évente szervezünk egy nagy fórumot, idén Maros megye adott otthont az eseménynek, Szovátán találkoztunk. 210 tagszervezet képviselője vett részt, és jelenleg ennyi szervezetet tartunk hivatalosan számon Hargita, Kovászna és Maros megyéből. Tagjaink között megtalálhatók helyi és megyei szintű szervezetek, közbirtokosságok is. Célunk, hogy a mezőgazdaság és az agrobiznisz teljes spektrumát lefedjük, hasonlóan a magyarországi agrárkamara működéséhez. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a mezőgazdasági termelőkre figyelünk, hanem mindenkire, hogy döntéseink során senkinek az érdekei ne sérüljenek. Az idei év egyik legjelentősebb tevékenysége valóban a rövid ellátási láncok létrehozását célzó projektek menedzselése volt. Hat ilyen pályázatot koordináltunk Székelyföldön, nagy részük az év végére vagy a jövő év elejére zárul le. Kiemelten fontos például a Premilact-partnerség, amelyben a Szépvízi Csengő Szövetkezet, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és több helyi gazda is részt vett. Hasonló projektet valósítottunk meg a Pogány-havas Kistérségi Társulással a Lactomont-partnerséggel, amelyben a gyimesi Tatros Tejfeldolgozó és Értékesítő Mezőgazdasági Szövetkezet, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium és helyi gazdák működtek együtt. Ezenkívül két méhészeti projekt is zajlott: az egyik Csíkban, a Mézözön-partnerség, Lajos Ferenc bioméhész vezetésével, ahol egy modern mézcsomagoló létesült, a másik pedig Felső-Háromszéken – az Apicola Szamikov Méhészeti Szövetkezettel –, ahol szintén mézcsomagolót és promóciós költségeket biztosított a pályázat. Továbbá Zágonban – a Zágoni Agrocoop Stăruința Mezőgazdasági Szövetkezettel – egy pékipari projektet menedzseltünk, míg Csíkvacsárcsiban a Vacsárcsi Mezőgazdasági Szövetkezet tagjai és a közbirtokosság együttműködésével egy gyümölcsfeldolgozót hoztunk létre. Ezek a projektek több mint ötven szereplőt – gazdákat, feldolgozókat, oktatási intézményeket – vontak be, és számos programot, eseményt, valamint tapasztalatot eredményeztek. Ezek a tapasztalatok a jövő évi hasonló pályázatokhoz is alapot adnak, hiszen már most körvonalazódnak azok a partnerségek, amelyek esetében nemcsak a menedzselést, hanem a pályázatok írását is vállalni tudjuk házon belül. Az idei év tehát rendkívül mozgalmas volt, és fontos előrelépést hozott a helyi termékfejlesztés és a közösségi együttműködés terén.
– Hatalmas munkát végeznek a falugazdászok a hálózatukon keresztül. Ennek mi volt a hozadéka az idén?
– A falugazdász-hálózatot folyamatosan fejlesztjük, mindig igyekszünk az aktuális igényekhez alkalmazkodni. Jelenleg 34 falugazdász dolgozik az egyesület keretében Hargita, Kovászna és Maros megyében, de már Bákó és Brassó megye magyar gazdái felé is kiterjesztettük tevékenységünket. Minden falugazdásztól elvárjuk, hogy minimum 100-150 gazdával tartson rendszeres kapcsolatot, és nyújtson nekik érdemi segítséget. Idén is számos kihívással kellett szembenézniük a gazdáknak, ezért a szakmai tanácsadás szerepe rendkívül fontos. Egyik fő célunk az, hogy a gazdákat védjük a bürokrácia okozta nehézségektől: a támogatási rendszerekben számos nyilvántartást kell vezetni, határidőket betartani, és ezek elmulasztása súlyos következményekkel, például támogatásvesztéssel vagy büntetésekkel járhat. Egy új pályázattal szeretnénk digitális eszközöket biztosítani, amelyek megkönnyítenék a gazdák adminisztratív feladatait. A kézzel vezetett regiszterek és nyilvántartások helyett hatékonyabb, gyorsabb megoldásokat keresünk, amelyek révén a falugazdászok is eredményesebben dolgozhatnak. A hálózaton belül minden falugazdásznak megvan a saját szakterülete, így nemcsak a helyi körzetükben, hanem az egész régióban segítséget tudnak nyújtani. Ha például új törvény vagy szabályozás jelenik meg egy adott szakterületen, az érintett falugazdász feladata, hogy azt értelmezze és a többi kollégával is megossza, hogy közösen, hatékonyan tudjunk reagálni. Az idei évben is folytattuk a Bio Székelyföld programot, amelyben több mint ötszáz gazda ügyintézését végeztük el. Ez különösen előnyös számukra: plusztámogatást kapnak a biominősítésű területeik után, és a terményeiket jobb áron tudják értékesíteni. A biotermesztéssel járó bürokratikus pluszterheket – például a nyilvántartások vezetését – szintén mi látjuk el. A program koordinációjáért Máté Boglárka felel, és a gazdákat a falugazdászok között osztottuk szét. Bár a rendszer jól működik, komoly problémát jelent, hogy a „certifikáló” szervezetek folyamatosan emelik a díjakat, ami fenntarthatatlan, ez ügyben tárgyalni készülünk velük. Hálózatunk irodákat működtet Sepsiszentgyörgyön, Homoródszentmártonban, Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön, a központi irodánk Csíkszeredában található. Legutóbb Gyimesközéplokon nyitottunk új irodát, amely a gyimesi és bákói területek gazdáit szolgálja ki, és a Pogány-havas Kistérségi Társulással közösen működik.
– Az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny, a Nektária Mézverseny és egyéb rendezvények hatékonyan tudtak hozzájárulni a helyi gazdák és termelők népszerűsítéséhez?
– Az Ákovita és a Nektária célja, hogy támogassuk a helyi termékmozgalmakat, és segítsük a gazdákat és termelőket abban, hogy egyre jobb minőségű termékeket kínáljanak a fogyasztóknak. Idén az Ákovita pálinkaversenyen nagy előrelépést tettünk. A versenyt helyi szakember, János András Előd vezetésével bonyolítottuk le, együttműködve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, valamint magyarországi partnerekkel. Ez a szakmai háttér garantálta a rendezvény magas színvonalát, és biztosítja további fejlődését. A mézversenyen a részvételi szám és a termékek minősége is jelentős mértékben emelkedett. Míg tavaly 264 minta érkezett, idén már 340, ami komoly eredmény. A minőségi fejlődést tovább támogatjuk: a télen marketingképzést szervezünk a méhészek számára. Ez a képzés a prémiumtermékek csomagolására és dizájnjára fókuszál, mivel nagyon nem mindegy, hogy milyen kiszerelésben kerül a méz a fogyasztók elé. A megfelelő csomagolás és márkázás segíthet a termékek magasabb áron történő értékesítésében. Célunk, hogy a méztermelők számára olyan pályázati lehetőségeket biztosítsunk, amelyekkel rövid ellátási láncokat és mézcsomagoló üzemeket hozhatnak létre. Ezáltal a helyi méztermékek versenyképesebbek lehetnek, és a nagy tételben, hordós kiszerelésben eladott méz helyett magasabb hozzáadott értékű árucikket állíthatnak elő. Részt vettünk a Böjti Csemege kézműves sajt- és tejtermékverseny, valamint a Ribon Ribizli borverseny szervezésében is. A kézműves sajtok és tejtermékek fejlesztése érdekében együtt dolgozunk Sárig Attila gyimesbükki sajtmesterrel. Minél több képzést akarunk szervezni azok számára, akik otthoni tejfeldolgozással foglalkoznának, és akár a helyi turizmusba is bekapcsolódnának. Novemberben elindítottuk legújabb képzésünket, és szeretnénk, hogy a résztvevők a jövő évi Böjti Csemegén már saját termékeikkel legyenek jelen.
– Az egyesület számos falunapot is szervez. Mi ezek jelentősége?
– Évente több mint száz rendezvényt szervezünk a három megyében, a gazdanapok kiemelkedő szerepet játszanak. Ezeket mindig helyi szervezőkkel együttműködve valósítjuk meg. Hagyományosan megrendezzük a Csíkszéki Gazdanapokat, az idén Csíkszentsimonban. Bár a rendezvényt megnehezítette a kiskérődzők pestise miatt bevezetett korlátozás és az esős időjárás, mégis jó hangulatban telt. Böjte Csaba atya részvételével hálát adhattunk az idei termésért, és a Magyarok Kenyere program adományozási pontja, valamint hogy tiszteletét tette az eseményen Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke is, emelte az esemény jelentőségét.
– A Felcsíki Gazdanapokon a magyarországi juhtenyésztőkkel kötöttek fontos együttműködési megállapodást.
– A Felcsíki Gazdanapokon kedvezőbb volt az időjárás, ami jobb lehetőséget adott a szakmai programokra. Kiemelkedően sikeres volt a juhoskerekasztal, amelyen a magyarországi Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet (JKÁSZ) vezetői is részt vettek. Az alkalom nemcsak a tapasztalatok megosztására adott lehetőséget, hanem egy hivatalos együttműködési megállapodást is aláírtunk. Ezáltal erősíteni tudjuk a magyar külkereskedelmi kapcsolatokra épülő lehetőségeket, és új piacokat nyithatunk meg juhászaink számára. De a három székelyföldi megyében számos más gazdanapot is szerveztünk társszervezőként, amelyek lehetőséget biztosítottak a kapcsolatteremtésre és együttműködések kialakítására. Hálásak vagyunk az önkormányzatoknak és helyi szervezeteknek, amelyek partnerségükkel segítették a rendezvények sikerét. De a gazdanap ünnep – ahhoz, hogy tenyésztőink hosszú távon is sikeresek legyenek, ki kell lépniük a komfortzónájukból. Fontos, hogy összehangoltan dolgozzanak, és igazodjanak a piac igényeihez. Ebben az egyesületünk szakmai tanácsadással és kapcsolatokkal segít. A hosszú távú siker titka, hogy a gazdák kevésbé függjenek a támogatásoktól, és a piaci igények alapján tudják fenntartani tevékenységüket. Magyarország már elérte azt a szintet, hogy mezőgazdasági szereplői stabilan megélnek a piacról, és ezt a példát szeretnénk követni Székelyföldön is. Ez a fenntartható fejlődés alapja, amely a gazdák és a helyi közösségek javát szolgálja.
– 2025-re mik lesznek a prioritások? Mit üzen a székelyföldi gazdáknak az elkövetkező esztendőre?
– Az SZGE ambiciózus tervekkel készül a 2025-ös évre, amelyek célja címszavakban a gazdák támogatása, az agrárpolitikai változásokhoz való alkalmazkodás és a falugazdász hálózat megerősítése. Kiemelt figyelmet fordítunk a falugazdász hálózat szakmai színvonalának növelésére és hatékonyságának fokozására. Ez magában foglalja az agrárpolitikai változásokra való időbeni felkészítést, hiszen 2025-ben dőlhet el, milyen lesz a 2028-tól kezdődő európai agrárpolitika. A pályázati lehetőségek kihasználása továbbra is kulcsfontosságú. Honlapunkon (szekelygazda.ro/palyazatirok/) elérhetővé tettük Székelyföld legjobb pályázatíróit, akikkel a gazdák szorosan együttműködhetnek, hogy sikeresen pályázhassanak és valóban a szükségleteiknek megfelelő támogatásokat nyerjenek el. A hagyományos rendezvények – gazdanapok, termékversenyek, szakmai fórumok – folytatódnak. Hangsúlyos jelenléttel készülünk a magyar Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra (OMÉK), prémiumlehetőség a székelyföldi gazdáknak a kapcsolatépítésre – a kétévente megrendezett eseményen legutóbb is mi biztosítottuk a székelyföldi jelenlétet. Egy nagy ívű terv is körvonalazódik: a székelyföldi génmegőrzési központ létrehozásán dolgozunk, ami a Székely Géngyűrű program továbbvitelét szolgálná, és a régió növénygenetikai és biológiai sokszínűségének megőrzését biztosítaná. Szeretnénk megoldani továbbá a traktorok helyszíni műszaki vizsgáztatását, megkönnyítve a gazdák számára az eszközök rendszeres ellenőrzését. Tehát egyesületünk 2025-re is azt tudja ígérni, hogy folytatjuk a gazdákért végzett munkát, támogatva őket mindennapi kihívásaik megoldásában, és biztosítva, hogy a közösség fejlődése továbbra is közös ügy maradjon.