A ló fogazata és gondozása
A lovak, mint növényevők, különösen érzékenyek a fogazatuk állapotára: a megfelelő rágófelület hiánya nemcsak a táplálék emésztését nehezíti, de komoly egészségi problémákhoz is vezethet. Az időben és rendszeresen végzett fogászati vizsgálatok és beavatkozások kulcsfontosságúak az állatok jóllétéhez és teljesítményéhez.
A lovak fogazata alapvetően a növényevéshez alkalmazkodott, ezért létfontosságú, hogy a rágófelületük megfelelő legyen. A ló fogainak száma 40 és 44 között változik: a különbséget főként a szemfogak és a farkasfogak jelenléte okozza. A szemfogak elsősorban a ménnél, ritkábban a kancáknál találhatók, míg a farkasfogak az előzápfogak előtt helyezkednek el. Egy ló állkapcsának egyik oldalán a fogképlet a következő: három metszőfog, opcionálisan egy szemfog, három előzápfog és három zápfog.
Csikó korban, mint minden emlősnél, a lovaknak is tejfogaik vannak, amelyek 2,5–3 éves kor körül kezdenek kicserélődni maradandó fogakra. Ötéves korra a tejfogak teljesen kicserélődnek, és a folyamatos kopásnak köszönhetően különböző jelek jelennek meg a fogakon, amelyek segítenek meghatározni a ló életkorát. Fontos azonban tudni, hogy a fogak kopását befolyásolhatja a takarmányozás, valamint a rossz szokások, például a karórágás. Még ezek mellett is megközelítőleg meghatározható a ló kora a fogazat alapján.
Mivel a lovak fogai folyamatosan nőnek és kopnak, ezért kiemelt fontosságú az évente, de akár félévente történő fogászati ellenőrzés. Gyakran előfordul, hogy a fogak egyes részei nem kopnak megfelelően, ami idővel a ló szájnyálkahártyájának sérüléséhez vezet. Ez fájdalmat okoz, a ló lefogyhat, vagy úgynevezett galuskázó viselkedést mutathat, amikor a takarmánydarabok kiesnek a szájából. A megfelelő rágófelület hiánya nemcsak a táplálék felvételét és a tápanyagok felszívódását rontja, hanem komoly emésztési problémákhoz, például kólikához és gyomorfekélyhez is vezethet.
A rágás során kialakuló fogfelszíni egyenetlenségeket, csipkéket és csúcsokat fogreszelővel távolítják el, ezt a beavatkozást okklúziós balansz korrekciónak nevezik. Más fogelváltozások – mint a lyukas fog, törött fog, fogsipoly vagy kihúzandó fog – esetén a fogat gyakran el kell távolítani. Már két-három éves kortól érdemes vizsgálni a ló szájüregét: nem mindig szükséges beavatkozni, de előfordulhat, hogy a tejfogak nem tudnak időben kicserélődni, és ilyenkor a korai észlelés és a beavatkozás kulcsfontosságú.
A farkasfog gyakran zavarja a lovat a támaszkodás során, és ilyenkor a lovas gyakran tapasztalja, hogy a ló szár ellen megy vagy rázza a fejét. A legtöbb esetben a farkasfog eltávolítása megszünteti ezeket a problémákat, így a ló ismét képes megfelelően támaszkodni.
Összességében elmondható, hogy a lovak egészséges fogazata alapvető a megfelelő táplálékfelvételhez, a rágási folyamatokhoz és az általános jóléthez. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a szükséges beavatkozások nemcsak az állatok fizikai állapotát, hanem teljesítményét és életminőségét is nagymértékben javítják.

