A kóborkutya-probléma inkább tavasszal és nyáron mutat heveny tüneteket a lakótelepeken, ősz végére az eleség után kajtató bocsok látogatásai is megfogyatkoznak a somlyói kertek alatt, így aki Csíkszeredában most egy időre elfordítja a tekintetét a gazdátlan ebek és a túlszaporodott medvék jelentette problémáról – az kószáló lovakat lát.

Ezópusi megyeszékhely

Nem amiatt, hogy egy nyitva felejtett kapun kisétált egy kíváncsi négylábú, és nem csak a város egyetlen pontján: az utóbbi hónapokban, hetekben ismét több bejegyzés, fotó, felvétel jelent meg a közösségi médiá­ban arról, hogy – egyszerre akár tíz – ló és csikó poroszkál, üget, legel vagy ácsorog a megyeszékhely közterein: nemcsak a Pacsirta sétány és a Suta-tó füves-mezős környékén, de olyan forgalmas helyeken is, mint például a Temesvári sugárút vagy a Brassói út. A tízemeletes tömbházak, parkoló autók között az aszfalton, az éjszakában felügyelet nélkül ődöngő lovak látványa szürreális – egészen addig, amíg a négymázsás állat bele nem ütközik a körülötte lévő nagyon is konkrét térbe.

Amikor a ló nem a zebrán kel át

A lovak éjszakai jelenléte a város utcáin nemcsak bizarr látvány, de veszélyes is: két hete történt, hogy lapunk egy olvasója Csíkszedából Alcsík irányába tartott autóval a Brassói úton este kilenc óra körül, amikor a Bolyai utcától néhány méterre, „a semmiből, teljesen váratlanul” egy ló ugrott az autója elé. Olvasónk állítja, esélye sem volt elkerülni az ütközést, mint mondja, az volt a szerencséje, hogy nem hajtott gyorsan, még a megengedett sebességhatárt sem érte el. Az ütközés következtében betörött az autó szélvédője. A nagytestű állat nem sérült meg, a baleset után átvágott a Brassói úton, és a túloldalon eltűnt a sötétben. A baleset körülményeiről a helyszínre kiérkező rendőrök jegyzőkönyvet vettek fel, és nyomozást indítottak az állat tulajdonosának felkutatására. A gépjárművében keletkezett mintegy kétezer lejes kárt – az új szélvédő és a javítás költségeit – olvasónk maga kellett állja. 
– Azt ígérték [a rendőrök – szerk. megj.], hogy majd felhívnak, ha megtalálták a ló gazdáját, de ennek lassan már két hete – mondta a Hargita Népé­nek a károsult sofőr.

Kóborlók, de nem gazdátlanok

A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak elmondta: a közösségi médiá­ban megjelent felvételek és bejelentések nyomán átfogó ellenőrzéseket végeztek, hogy tisztázzák a tényállást és azonosítsák az állatok gazdáit. Mint kiderült, a kóborló lovak nem gazdátlanok: tulajdonosaikat sikerült azonosítani, és a 61/1991-es, a társadalmi együttélés normáit, a közbiztonságot és a közrend megsértését tárgyaló törvény értelmében szabálysértés miatt megbírságolták őket, amiért felügyelet nélkül hagyták az állatokat, amelyek így veszélyt jelenthetnek személyekre vagy vagyontárgyakra.
Maria Plumbu azt is megjegyezte: a rendőrség munkatársai rendszeresen végeznek megelőző, ellenőrző és tájékoztató tevékenységet annak érdekében, hogy tudatosítsák az állattartókkal – ez esetben a város területén lovat tartókkal – az állatok tartásával és gondozásával kapcsolatos kötelezettségeiket. A rendőrség ugyanakkor emlékezteti az állattartókat, hogy kötelességük felügyelni a tulajdonukban lévő állatokat, például megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az állatok ne veszélyeztethessék a közúti biztonságot. A Polgári Törvénykönyv szerint „az állat tulajdonosa, illetve az, aki azt használja (…) felel az állat által okozott kárért, még akkor is, ha az állat [ideiglenesen – szerk. megj.] kikerült a felügyelete alól”.

Gyorsabbak, mint a helyi rendőrség

A 155/2010-es törvény alapján az állatvédelmi szabályok megsértése esetén a helyi rendőrség is jogosult szabálysértést megállapítani és büntetést kiróni.
Érdeklődésünkre Dombi Gyula, a csíkszeredai helyi rend­őrség vezetője azt mondta: szeptember és október folya­mán négy bejelentés érkezett hozzájuk a város területén – a Fortuna lakópark környékén és a Brassói úton – kószáló lo­vakról, kettő telefonon, kettő írásban. A helyi rendőrség azonban minden esetben azt tapasztalta, hogy a bejelentés nyomán néhány perc múlva a helyszínekre érkező munkatársaik már nem találták ott az állatokat. A legutóbbi bejelentést két héttel ezelőtt kapták.
– A bejelentések után pár perccel már az adott helyszíneken voltunk, de sem ott, sem a környező utcákban nem láttuk a lovakat, így azt feltételezzük, hogy valami nem stimmel a bejelentések időzítésével. Sőt, előfordult, hogy valaki egy előző esti esetet jelentett. Amennyiben az állatokat a helyszínen találjuk, és azonosítani tudjuk a tulajdonosukat, a felelős személy büntetést kap – közölte. Ugyanakkor kiemelte: a helyi rendőrök gyalogosan és autókkal is folyamatosan járőröznek a városban, de a szolgálat jelenleg csupán kilenc fővel működik, két váltásban, reggel 7-től este 11-ig, a bejelentéseket pedig 7 és 15 óra között tudják fogadni, mivel nincs állandó diszpécserszolgálatuk.

„Vegyenek inkább autót…”

Bár az elmúlt hetekben megszaporodtak az erről szóló híradások, a Csíkszereda kül- és belterületein időnként szabadon kószáló lovak nem most jelentek meg: a városlakók körében viszonylag közkeletű téma, a helyi sajtó is többször beszámolt már róla, legutóbb pedig egy, a Fürdő utcában szeptember végén tartott lakossági fórumon is előkerült: az ott élők egyebek mellett arra is panaszkodtak a városvezetésnek, hogy a szomszédos Tavasz utcai informális telepen élő romák felügyelet nélkül kószáló lovai zavarják őket.
Ebből kiindulva lapunk is a Tavasz utcai telepen élőkhöz fordult – és nem hiába. Kérdésünkre a helyszínen Sándor János – akire sokan Csíkszereda roma vajdájaként tekintenek – megerősítette, hogy „a Tavasz utcai lóprobléma régóta tart”. Elmondása szerint mintegy tíz ló járkál szabadon a környéken, többnyire a szomszédos mezőkön keresve táplálékot.
– Szóltam a tulajdonosoknak, hogy valamit kezdeni kellene a lovakkal: tartsák megkötve, vagy adják el, és vegyenek inkább autót. A gond az, hogy a Tavasz utcai lótulajdonosoknak nincsenek kaszálóik, néha egy-egy jóhiszemű felajánlás révén egy-két szekérnyi szénát tudnak kaszálni, de az korántsem elég az állatok ellátására. Ezért sajnos a lovak sokszor a városban szabadon, magukra hagyva bóklásznak – mondta a közösségi vezető.
A 205/2004-es állatvédelmi törvény lehetőséget ad a nagytestű állatok menhelyi elhelyezésére, amennyiben a megyei önkormányzat biztosítja ennek feltételeit. Egyelőre azonban ilyen menhely Hargita megyében nem működik, így ha a hatóságok a helyszínen be is fognák az elkóborolt állatokat, nem lenne, mit kezdjenek velük. Marad a tulajdonosra kirótt bírság – aminek sok következménye van, de ezek közül egyik sem az, hogy az éhes lovak ne csatangolnának továbbra is szabadon. Jobb híján így a hatóságok azt hangsúlyozzák, hogy az ilyen esetek megelőzése érdekében elengedhetetlen az állatvédelmi szervezetekkel való együttműködés, valamint a lovat tartók felelősségteljes hozzáállásának erősítése.