Közös várakozás
Minden év decemberében a várakozást egy jófajta izgalommal próbáljuk megélni, mégis, ahogy lassan felnőtté válunk, ez egyre nehezebb.
A Sapientián idén is több esemény segített ráhangolódni – a sok tanulás és oktatás mellett – a legnagyobb misztérium ünnepére. November utolsó napjaiban közösen adventi koszorút készítettünk, hogy otthonunk minden vasárnappal egyre fényesebb legyen. Az egyetem halljában felállított koszorú gyertyáit keddenként összegyűlve gyújtottuk meg. Ennek örömére első kedden zöldben, második héten „csúnya karácsonyi pulcsiban”, utolsó héten pedig csillogó fehér ruhában készült rólunk közös fotó az egyetem előterében. Gyertyagyújtásokkor olyan lelki útravalók hangzottak el, amelyek elcsendesedésre adtak alkalmat, s egy-egy gondolatébresztő tanáccsal is megajándékoztak bennünket.
Az egyetem ebédlőjében, az élelmiszermérnöki hallgatók által sütött mézeskalácsot díszíthettük kedvünkre, a karácsonyi ráhangolódást pedig forralt borral kísért közös karácsonyfa-díszítéssel zártuk.
Csütörtöki roráték, kézműves együttlétek, gyertyagyújtások kísértek minket ebben a várakozásban, hátha felébred bennünk is az a gyermek, aki tágra nyílt szemmel áll majd a karácsonyfa előtt.