Mindkét templom hatalmas, mindkettőt számos legenda és hiedelem övezi, mindkettő sok titkot őriz, és mindkettő csodálattal tölt el. Csoda puszta létezésük, csoda, hogy az évszázadok óta elhagyott épületek még állnak, hirdetik az Úr fenségét és példázzák, megtestesítik teremtménye, az ember Iránta való rajongását.

Délvidéken az aracsi semmi közepén magasodó román stílusú templom épülhetett korábban, a történészek szerint a vörös romok egy, a 13. században emelt templom maradványai, de a régészeti ásatások arra engednek következtetni, hogy helyén korábban egy másik templom állt. A szent hajlékot a 16. században hagyták fel a környéket sújtó törökdúlás miatt, s a helynevek is – Törökbecse, Basahíd – arról tanúskodnak, hogy a Bánság déli, ma Szerbiához tartozó része hosszú ideig a török uralma alatt állt. A legenda szerint a templom alagsorában alussza örök álmát államalapító szent királyunk, István, akit nyughelyén felkeresett Vicuska, a libapásztorlány, és elpanaszolta, hogy milyen rosszul megy a magyarok sora. Az uralkodó meghallgatta a panaszt és megígérte, hogy amikor újból megszólalnak a templom harangjai, a szenvedő magyarság segítségére siet. Úgy tartják, hogy azóta minden augusztus 20-án megnyílik a föld István sírja fölött…

A Fogarasi-havasok lábánál, Szeben megyében merednek az égre a kerci apátság romjai. A még álló falak méretéből arra lehet következtetni, hogy hatalmas lehetett az épületegyüttes: a kolostor falainak részén még látható a cellák ablaka és bolt­íveinek rajzolata, a méretes szentély ma a szász evangélikus templomnak ad otthont, a templomhajó pedig cinterem lett, többek között német katonák is alusszák ott örök álmukat. A gótikus épületegyüttest a ciszterci szerzetesek építették, a századok során hol a tatárok, hol a kunok dúlták fel, majd a 15. században Mátyás király szüntette meg az apátságot, s a 16. században az elhagyott templom beomlott. A legenda szerint az épület alagsorában királyok nyugszanak, s a 13. században itt őrizték a koronát meg az uralkodói jelvényeket.
Ma titkokat őriznek, titokzatosságot sugallnak…