Körtemplom négy bejárattal
Magyarország jelentős része százötven évig török uralom alatt volt – tudjuk történelemóráról. S azt is, hogy a másfél évszázados oszmán fennhatóságnak a karlócai béke vetett véget. Az már kevesebbeknek dereng, hogy ez 1699-ben történt, a szerémségi Karlócán. Ma Szerbia része, szerb neve Sremski Karlovci. Barátainkkal jártunk a Szerémségben, így hát megálltunk Karlócán is, hogy megnézzük a nevezetes helyet. Ma kör alakú templom áll azon a helyen, ahol a béketárgyalásokon részt vevő négy delegáció tárgyalt, a német-római császár, a lengyel király, az orosz cár, a velencei dózse és a török szultán megbízottjai hosszú ideig alkudoztak a szöveg tartalmán. A magyarokat nem hívták meg, ugyanis a Habsburg-császár nem bízott bennük.
A több mint két hónapig tartó tárgyalásokat egy kör alakú sátorban tartották. Gondot okozott azonban, hogy az egyetlen bejáraton ki menjen be elsőnek. A török követ megsértődött, amikor az osztrák küldött után kellett bemenjen a tárgyalások helyszínére, így hamar készíttettek még három bejáratot, hogy mind a négy fél egyszerre, egyenrangú félként tudjon belépni a sátorba. Ezután a tárgyalóasztal alakja okozott gondot, a négyszögletű asztalnál az osztrák küldött ült az asztalfőn, így az asztalt is kerekre cserélték, hogy ez a gond is megoldódjon. E presztízsnyereségek dacára a töröknek el kellett hagynia Magyarországot, a Temesköz és a Bánság kivételével, de bő másfél évtized után e területeket is kénytelenek voltak feladni.
A békekötés helyszínén a ferences szerzetesek kápolnát építtettek, a hajlékot a Béke Királynője oltalmába ajánlották. Az épületet a tárgyalások helyszínéül szolgáló kör alakú sátor helyén emelték, s a kör alakú építményen négy bejáratot hagytak, de az egyiket – éppen azt, amelyiken a török követ lépett be a sátorba – befalazták, és ott helyezték el az oltárt, mintegy jelképezve, hogy oda a török többet be nem teszi a lábát. A kápolna mai formáját az 1817-es átépítés során kapta.