Csak pár kő! Inkább térjenek be és egyenek valamit! – ezekkel a szavakkal, no meg kézlegyintéssel intézték el érdeklődésünket a készséges és segítőkész helyiek, amikor turistatérképpel és útikönyvvel a kezünkben egy görög istenség templomának romjait kerestük. A gyerekektől az aggastyánokig mindenki tudott értekezni angolul vagy németül – vagy mindkét nyelven. Mert a turisták általában nem tudnak görögül. Szót fogadtunk nekik, de nem teljes mértékben, ugyanis igaz, hogy meglátogattuk ínyencségeket kínáló pazar kisvendéglőiket, de sok időt szenteltünk köveik megtekintésének is. Lévén, hogy nem érdekel a sport, nem terveztem hozzá kötődő építményeket felkeresni – de valahányszor megtettem, mindig kellemes meglepetésben volt részem, lenyűgözött Milánóban a San Siro vagy Bilbaóban a San Mamés látványa, hangulata. Nem történt másként Athénban sem, csupán annyi különbséggel, hogy az ott látott és a korábban említett stadionok építése között eltelt közel két és fél ezer esztendő.

A Panathinaikósz stadiont a világ egyik legérdekesebb stadionjaként hirdetik a bédekkerek, mai formáját az 1896-os első újkori olimpiára kapta. Érdekessége, hogy teljes mértékben hófehér pentelei márványból épült – ezért viseli a Kallimármaro, azaz gyönyörűen márványos nevet –, emellett pedig a Kr. e. 566 körül épített első stadion helyén áll, annak többszöri átépítésével nyerte el mai formáját. Eredetileg az Athéné istennő tiszteletére rendezett Panathénaia játékok egy részét tartották benne, akkoriban még fából ácsolt ülőhelyekkel rendelkezett, Kr. e. 329-ben építették újjá, ezúttal márványból. Akkor ötvenezer férőhelyes volt a lelátó. A 19. század második felében éledezett újból az olimpiai eszme, ennek jegyében Evánge­losz Zápasz görög üzletember finanszírozta a létesítmény archeológiai feltárását és újjáépítését, a megújult létesítmény az első újkori olimpiára, 1896-ra készült el Anasztásziosz Metaxász és Ernst Ziller tervei alapján. Ez utóbbi nevéhez kötődik a korszerű Athén több épületének tervezése – a görög állampolgárságot nyert német műépítész jelenléte talán összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy a dán uralkodói család tagja, a Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-házból származó I. György került a görög trónra, s akivel szoros barátságot ápolt. Nos, a stadiont azóta is használják, itt adják át az olimpiai lángot, de világsztárok is koncerteznek a ma 45 ezer fő befogadására alkalmas építményben. Több mint pár kő – megnéztük, majd egy közeli tavernában faltunk valamit. Szuvlákit vagy muszakát…