Hirdetés

Kihirdették az oktatási törvényeket

Kihirdette kedden Klaus Iohannis államfő az új közoktatási és felsőoktatási törvényt.

Hírszerkesztő: Kiss Előd-Gergely
Becsült olvasási idő: 4 perc
Kihirdették az oktatási törvényeket
Klaus Iohannis Fotó: Hargita Népe Archív

Az alkalomból a Cotroceni-palotában tartott ceremónián mintegy 120 személy vett részt, köztük Nicolae Ciucă szenátusi elnök, az alkotmánybíróság elnöke, Marian Enache, több kormánytag, törvényhozók, elnöki tanácsadók és államtanácsosok.
2018-ban hasonló ceremónia keretében hirdette ki az államfő az Erdélyt Moldvával összekötő Egyesülés autópálya megépítéséről szóló jogszabályt.

Az új közoktatási törvény kötelezővé teszi a kiscsoportot az óvodai oktatáson belül a 2030–2031-es tanévtől.

A jogszabály értelmében az ősszel ötödik osztályt kezdő generáció lesz az első, amelyiknél az új törvény szerint szervezik meg az országos képességfelmérő vizsgát és a középiskolai felvételit, az érettségit érintő módosításokat pedig a 2025-2026-os tanévben kilencedik osztályt kezdő diákok vizsgáján alkalmazzák majd először.
A törvény egyebek mellett előírja, hogy

a tanulókat csak súlyos esetekben lehet kizárni az iskolából, és az intézkedést fegyelmi eljárásnak kell megelőznie,

amely során biztosítani kell a védelemhez és a fellebbezéshez való jogot.
A jogszabály kimondja, az oktatási minisztérium jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy osztályban vagy óvodai, bölcsődei csoportban a gyerekek száma kettőnél többel haladja meg a megengedett maximális létszámot. Az elszigetelt települések iskoláiban, vagy ahol a tanulók létszáma kisebb a törvény által előírtnál, engedélyezett az összevont osztályok létrehozása, a 8. osztálynak azonban létszámtól függetlenül különállónak kell lennie.
Egy másik előírás szerint

a pedagógusok, szülők és nagykorú tanulók hozzájárulásával az iskolák térfigyelő kamerákat szereltethetnek fel az osztálytermekbe.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a pedagógusok a nyugdíjkorhatár elérése után is megmaradhatnak az állásukban 70 éves korukig. Ilyen esetekben évente kérelmezniük kell munkaviszonyuk meghosszabbítását, a tanintézetnek pedig az igénylés benyújtásától számított 30 napon belül el kell bírálnia azt, majd közölnie kell a döntést az indoklással együtt.

A felsőoktatási törvény öt évben szabja meg a rektori megbízatás időtartamát, és előírja, hogy egy személynek legfeljebb két rektori megbízatása lehet egyazon intézményben.

A jogszabály ugyanakkor azt is rögzíti, hogy az akkreditált felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton tanuló diákok 90 százalékos kedvezménnyel utazhatnak a belföldi tömegközlekedési eszközökön és vonatjáratokon a teljes naptári évben, 30 éves korukig.
Az oktatási törvényeket a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt alkotta kormány indítványozta a Klaus Iohannis államfő által 2016-ban kezdeményezett Képzett Románia projekt alapján.
A két jogszabályt május 22-én fogadta el a szenátus döntő házként. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje megtámadta a törvényeket az alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy azok korlátozzák a gyermekek oktatáshoz való jogát és sértik a jogegyenlőség elvét. Június 21-én az alkotmánybíróság elutasította a két ellenzéki párt beadványát. Később több diák- és egyetemistaszervezet, valamint az ellenzék képviselői is kérték az államfőtől, hogy küldje vissza a törvényeket a parlamentnek újbóli megfontolásra.
A Cotroceni-palotában mondott beszédében Iohannis reményét fejezte ki, hogy a törvények ünnepélyes kihirdetésén részt vevő döntéshozók részt fognak vállalni abban, hogy a Képzett Románia projekt valósággá váljon.
„A mi felelősségünk arra ösztönözni a fiatalokat, hogy megvalósítsák a bennük rejlő lehetőségeket, és megadni a jövő nemzedékeknek azokat az eszközöket, amelyekre szükségük van a folyamatosan változó világban való boldoguláshoz. Továbbra is szilárd meggyőződésem, hogy csak minőségi oktatással építhetjük fel a tudásra, az innovációra és haladásra alapozó társadalmat” – mondta Iohannis.
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!