Megduplázódik a medvék kilövési kerete

Kihirdette tegnap Nicușor Dan államfő a barna medvék kilövési keretét megduplázó törvényt, amelyet korábban megtámadott az Alkotmánybíróságon, majd visszaküldött újratárgyalásra a parlamentnek.

Kiss Előd-Gergely
Megduplázódik a medvék kilövési kerete
Medve Csíkszentdomokos határában. Gyakran merészkednek lakott területek közelébe Fotó: Kosza Róbert

Évente összesen 859 medve kilövését teszi lehetővé a medvepopuláció szabályozását célzó törvény. Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes közösségi oldalán jelentette be, hogy az államfő kihirdette az RMDSZ által kezdeményezett jogszabályt. A megelőzési célú kilövési keret az eddigi 426-ról 859 egyedre emelkedik, és 2026-ban, valamint 2027-ben is ezt alkalmazzák. A sürgősségi beavatkozásokra fenntartott keret 55-ről 110 egyedre nő. A jogszabály indoklása szerint a megelőzési célú kilövésekkel a túlszaporodott medveállományt akarják csökkenteni, egyúttal mérsékelni az élőhelyek terhelését és visszaszorítani a medvék lakott területeken való megjelenését. A kilövési keretet mintegy ötszáz vadászterület között osztják szét, figyelembe véve a genetikai felmérés és az állománybecslések eredményeit, valamint a medvék által okozott károkat.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Kétszer késleltette a törvényt az államfő

Mint arról korábban beszámoltunk, Nicușor Dan májusban az Alkotmánybíróságon támadta meg a parlament által áprilisban elfogadott jogszabályt. Az államfő többek között azt kifogásolta, hogy szerinte nem támasztották alá kellőképpen tudományos bizonyítékokkal a barnamedve-állomány túlszaporodását, illetve azt, hogy a lakosság biztonságának és az ökológiai egyensúlynak a megőrzésére más megoldások nem elegendőek. Kifogásolta a kilövések valós idejű nyomon követésére alkalmas országos digitális rendszer hiányát is, és arra figyelmeztetett, hogy megfelelő ellenőrzés nélkül a megszabott keretet is túlléphetik.

Az Alkotmánybíróság júniusban elutasította az államfő beadványát. A testület szerint a törvény nem sérti az egészséges környezethez való jogot, illetve az állam környezetvédelmi és az ökológiai egyensúly fenntartására vonatkozó kötelezettségeit. Megállapították azt is, hogy az uniós szabályozás meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi a szigorúan védett fajok egyedeinek eltávolítását, ha az a lakosság védelmét szolgálja, és nem veszélyezteti a faj kedvező természetvédelmi helyzetét.

Nicușor Dan ezt követően augusztusban újratárgyalásra visszaküldte a törvényt a parlamentnek. Egyebek mellett a 2026-ra és 2027-re meghatározott azonos kilövési keret felülvizsgálatát kérte, és azt szorgalmazta, hogy a beavatkozások elsősorban az ismételten lakott területekre járó, konfliktusos viselkedésű medvékre irányuljanak. A parlament azonban nem változtatott érdemben a jogszabályon: előbb a szenátus, majd szeptemberben a döntő házként eljáró képviselőház is ismét elfogadta.

Több mint tízezer medvével számolnak

A G4Media beszámolója szerint a törvény alapjául szolgáló genetikai populációfelméréshez mintegy 24 ezer, országszerte begyűjtött mintát elemeztek. A legfrissebb tudományos becslés szerint az ország barnamedve-állománya 10 657 és 12 787 egyed között lehet. Mint arról beszámoltunk, a jogszabály kihirdetését korábban Hargita megyéből is sürgették. Májusban 22 Hargita megyei település vezetője petícióban fordult az államfőhöz, arra kérve, hogy mielőbb hirdesse ki a törvényt. A kezdeményezők azzal érveltek, hogy a medvék egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken, háztartások, iskolák és forgalmas közterek közelében, ezért szerintük a jogszabály hatályba léptetése szükséges a lakosság biztonságának növeléséhez.





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!