Úgy tűnik, a vonatokkal foglalkozó zenei írás kedvező fogadtatásra lelt az olvasók körében, így ke­restem egy hasonló témát: villa­mosok a zenében. Teszem ezt azért is, mivel az ünnepek közeledtével a napokban fu­tottak ki a remízből az úgy­nevezett fényvillamosok, amelyek egész advent alatt me­legséggel töltik el az utasok szívét.
Tennessee Williams híres drámája A vágy villamosa meg­ragadta a komponisták fan­tá­ziáját. André Previn amerikai kar­mester-zeneszerző 1998-ban San Franciscóban mutatta be hasonló című operáját a kö­zönség lelkes ovációja mel­lett. A kritikusok kiemelték a szerző jellemábrázolását a ze­ne nyelvén. A darabból Ma­gyarországon egy táncjáték született: Venekei Marianna – Dés László alkotása. A mű­sor­füzetben ol­vashatjuk: „Ze­nei és táncmotívumokban is a sokszínűség, a karakterek egyedi jellemzése mozgatja az előadást.”

Ezzel minden bizonnyal ki is merült a komolyzenei villa­mosábrázolások sora, viszont a könnyűzene és a magyar nó­ta is kimeríthetetlen a té­mában, sőt népdal is említi a tömegközlekedési eszközt. Kezd­jük az utóbbival! „A po­zsonyi sétatéren megy a villamos,/Azon ül a kis Ma­riska, jajj de aranyos!” kezdetű népdal tipikus példája a nép­zene és a polgári dalla­mok keveredésének. Eredetileg csalló­­közi eredetű, kupléjel­legű, de folklorizálódott, és tükrözi a német hatást. Az utóbbi időben a dalt gyakran hallhatjuk, s egy videóban a kicsik is előszeretettel roptak táncot fülbemászó ze­néjére.
Az operettben is előfordul a villamos. A Mesék az írógépről dalmű Lajta Lajos szerző ke­zét dicséri. A Hamupipőke-tí­pustörténet főhőse Lehman Vilma, aki a cégnél gépíróként dolgozik, s végül a vezérigazgató feleségeként végzi. Ebben az operettben hangzik el a „Hétre ma várom a Nemzetinél, ott, ahol a hatos megáll./Este az EMKE cigánya zenél, ha nem jön el, szívem, de kár!” Egy kis nosztalgiával hallgathatjuk e dalt, mivel a Nemzeti Szín­házat a kommunista időben le­dózerolták, az EMKE kávéház helyén irodaház virít, még sze­rencse, hogy a nevet meg­hagyták, s a hatos villamos is megmaradt.

Komár Lászlót, a 80-as évek népszerű táncdalénekesét is meg­ihlette az emblematikus já­rat, mikor Stark Ferenc számát énekelte: „Sárga villamos, né­gyes vagy hatos/Kattog a sí­neken, érzem a szívemen, sze­relmes vagyok.”
A Fonográf együttes egyik legismertebb száma Az első villamos: „Az első villamos már elindult felénk, csilingel, amerre jár.” A szöveg híven tükrözi az akkori idők kissé deka­dens hangulatát. A dal az együttes első lemezén szerepelt, Tolcsvay–Bródy szerzeménye soká­­ig ve­zette a slágerlistákat.
Kányádi Sándor Kuplé a vörös villamosról című verse ugyan egy „tujáról” szól, de mély politikai filozófiát tükröz: „Holtvágányra döcögött végül a kopott vörös villamos” – szól­nak a sejtelmes sorok. A vers már kupléjellege miatt is meg­zenésítésre várt, ezt a Kaláka tette meg, s a dal hamar nép­szerű lett.
Végül egy nótát is vegyünk be a sorba! A 3+2 együttes és Lagzi Lajcsi nevével fémjelzett mulatósnóta-korszakban gyak­ran lehetett hallani az egyik leggiccsesebb dal feldolgozását: „46-os sárga villamoson kalauz az anyósom.” A szám – mikor már illumináltabb a násznép – a lakodalmakon is mindig fel­csendül.