Szívesen emlékszem a hőskorra: saját közön­ségünk volt, főleg va­s­utas­­­berkekből. Két­he­ten­ként a Zeneakadémián adtunk rendszeresen koncerteket, és ifjúsági hangversenyeink is népszerűek voltak. A Gördülő Opera nyomán mi is rendszeresen jártuk vonattal az országot. A MÁV Zenekarban nagyon sok feladatot láttam el az idők folyamán. A bőgőszólamnak az élére kerültem, aztán megválasztottak szakszervezeti bizalminak, majd szakszervezeti titkárnak. Ügyelőként is működtem. Mikor nyugdíjba kerültem, behívattak, hogy van egy rendezetlen kottahalmaz, amit rendbe kellene tenni. „Próbáljuk meg” – mondásommal álltam kötélnek, s becsülettel végrehajtottam a feladatot. A munkaköri leírásomat magam foglaltam össze: az szerepelt benne, amit muzsikus múltamból elvártam volna egy kottatárostól. Voltak a rendezésnél érdekes felfedezéseim, például előkerült egy kotta, amiből a Kolozsvárra, a csapatokkal bevonuló magyar zenekar játszott. 1942-ben. Megdobbant a szívem, hiszen jómagam is láttam a bevonulást: gyerekként álltam az erkélyen. Nem tartom magam könyvtárosnak, csupán a kottatár kezelőjének: a kottatárosságot, a könyvtárosságot egyetemen tanítják éveken keresztül. Ez az én életemből kimaradt, amit én csinálok, azt a tapasztalataim alapján teszem. Amikor elvállaltam a feladatot, azt a vezetőség és a zenészek egyetértésével tettem, s nem emlékszem esetre, hogy súlyosabb hibát vétettem volna. A kottatáros munkája nem varázslat, egészen röviden így jellemezném: tudja a dolgát, a kottákat be kell szerezni, ki kell osztani a próba vagy koncert előtt, utána össze kell szedni. Ha szakadozott a papír, akkor a javítás is az én dolgom.

Az anyagok beszerzése nem egyszerű: az ördög a részletekben rejlik. Onnan szerezzük be, ahol adják. A világban rengeteg kottakiadó kínálja készletét. Vagy direktben keressük meg a cégeket, vagy a két nagy kottaközvetítő cégen, a Zeneműkiadón, vagy a Hartai Zenei Ügynökségen keresztül jutunk hozzá. A szerződések pontosan szabályozzák, hogy e kiadványokat csak én használhatom, nem adhatom tovább, még kölcsönbe sem.
A 2024–25-ös évad teljes programját pontosan tudjuk. Az alapfeladat: a zenésznek az első próbán felkészülten kell megjelennie, ahhoz viszont megfelelő időben kell megkapnia a kottát. A művek nehézségi foka igen különböző, így a felkészülési idő is más és más, lehet egy-két hét, de lehet akár több hónap is. Idén 65 éve, hogy a MÁV Szimfonikus Zenekart szolgálom, és ezt mindennap örömmel teszem, remélem, még sokáig. Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy megbecsült tagja vagyok a társulatnak.