Kezdjük minden élet forrásával, a Nappal. Joseph Haydn A Teremtés cí­mű oratóriumában – a bibliai szöve­geket felhasználva – mutatja be a Nap keletkezését. „Teljes pompában kél a Nap sugara ragyogón, Mint gyö­nyör­teljes vőlegény, Mint délceg óriás, Hogy megfussa útját” – áll a veretes szövegben. Itt még nem ér véget Haydn és a Nap kapcsolata, az op. 20. műve a Nap-kvartettek elnevezést kapta. Túl sok köze nincs az égitesthez, legfeljebb az, hogy egy korábbi kiadás címlapját a Nappal illusztrálták. Haydn egykori főnöke, Gregor Joseph Werner az Esterházy-udvarban egy kis tánccal kedveskedett a gömb alakú égitestnek. A nyári napforduló – amikor a Nap a Rák jegyébe lép – ihlette A Nap a Rák­ban című menüettet.

Lully francia zeneszerző Phaëton cí­mű tragédiájában a Nap játssza a főszerepet. A nagyravágyó cím­sze­replő a Nap szekerét kívánja vezetni, szán­déka bukásra van ítélve, elveszti uralmát a lovak felett, s Jupiter villáma halálra sújtja. A francia komponis­ta darabjának áthallása egyértelmű: a Napkirály megközelíthetetlen. A dal­mű a maga korában igen népszerű, igazi népopera volt. Ehhez hozzájárulhatott az izgalmas téma s a pazar díszletek is. Lully egy később kollégája, Charles Gounod a Rómeó és Júlia című ope­rájának II. felvonásában énekeltet a Napról. Az ifjú főhős Rómeó áriája így kezdődik: „Szerelem, szerelem… Ah kelj fel Nap!” Az ifjú elérte vágyát, de későbbi sorsát inkább az éj borította be. Egy kevésbé ismert francia ro­mantikus zeneszerző, Félicien Da­vid egy szentföldi és egyiptomi út­ja után fogott tollat, s 1844-ben kom­­ponálta a Sivatag című Óda-szimfóniának titulált művét. A tételek között megtalálhatjuk a Napfelkelte részt is. Fenséges látvány, egyszer a tunéziai sivatagban magam is meg­győződhettem erről. A kom­po­nista a Vénusz csillagnak is szerepet szánt a műben, de erről még később szólok.
Halmos László, a magyar egyházi zene kiválósága, a győri székesegyház kórusának alapítója a Szent Ferenc Nap­himnusz műben zenésítette meg a középkori szent gondolatait. A darabot egykor én is énekeltem a Közgazdasági Egyetem Chorus Oeconomicus ének­karával.
A zsidó származású Petr Eben, katolikus cseh zeneszerző, megjárta a koncentrációs táborok poklát, de hitét megtartotta, s neves orgonistaként is számontartották. Ő is a zene nyel­­vére formálta a Naphimnuszt: „Leg­főképpen urunk-bátyánk, a Nap, Aki a nappalt adja, és aki reánk deríti a te világosságod. És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes.”

(Folytatjuk)