Számomra a nyár az önfeledt olvasás ideje volt mindig. A kánikulában általában könnyebb olvasmányokat vettem elő, például Rejtő Jenő könyveibe élvezettel temetkeztem bele újra meg újra. Most viszont két dokumentumkönyv került a kezembe, jóllehet tartalmuk igen komoly és megrázó, mégis úgy érzem, olvasásélményemet meg kell osztanom e sorozat keretében.

Az első kötet Felvidékről érkezett, egy ottani barátom – aki bábáskodott a kiadásában – ajánlotta a figyelmembe.

A Cigány egy felvidéki nő, Janette Motlová saját szavaival leírt életének hiteles története. A tömör cím előrevetíti tartalmát, hősünknek, Janette-nek gyermekkorától kezdve követhetjük sorsát. Származása túl sok játékteret nem ad számára, de saját erejéből próbál boldogulni a „gádzsók” által diktált szabályrendszerben.

Az író igen őszintén írja le az életnek ezt a forgószínpadát. Betekinthetünk a gyermeki szív rejtelmeibe, a vágyak és az álmok világába, miszerint saját erejéből szeretne kiszakadni – gyökereit nem megtagadva – e predesztinált közegből. A közeg persze értetlenül áll a nem odaillő lélek előtt: kétkedve nézi a gyermek könyvimádatát, a számára szokatlan iskolai előmenetelt.

Hősünk semmit sem kap ingyen, fogát összeszorítva jut el az érettségiig, s nemsokára a „szerelemre emlékeztető” párkapcsolat is utoléri. Társa, s ő maga sem egészséges, életüket átszövi a nélkülözés, a fillérek élre állítása. A gyermeke megérkezése egyrészt örömet jelent számára, másrészt aggodalmat, mivel örökölte apja cukorbaját. 

A hétköznapjai igen kifejezőek, az említett forgószínpad a kórház, a család s az álláskeresés körül forog, féltékenységi jelenetek „színesítik” hétköznapjait. A meg nem értés és a segítőkészség váltja egymást életében. Janette hálásan ír azokról az emberekről, akik a megpróbáltatások alatt melléálltak: a Könyvesnéni, a megértő kollégák sorakoznak e kis csoportban. s a cigány család összetartásába is betekinthetünk.

A végére még tartogat a sors egy tragédiát, de a történet egy viszonylagos – magánéletére és pályájára – kiható hepienddel végződik.

A könyv igencsak megérintett. Megérintett őszinteségével, egyszerűségével. A Duna Médiaszolgáltatónál nekem jutott a cigány/roma műsorok átvétele. Naponta találkoztam a sztereotípiákkal, a sablonokkal, a cigányromantikában gyökeredző vállveregetős, jóságos riportokkal, valamint politikusokkal, akik lelkesedése inkább a szavazóknak szólt, mint a cigányságnak. Sajnos – a könyvhöz mérhető – elgondolkoztató anyagok ritkák voltak. 

A kötet a Tandem gondozásában jelent meg. A kissé vad borító először riasztó, de továbblépve a könyv igazi élményolvasmánnyá szelídül. Ebben minden bizonnyal része van a szlovákról magyarra fordító Mészáros Tündének is.