Kedves Olvasóm! Nem tudom, tudod-e, egyesek úgy tudják, hogy a hosszú élet és/vagy az egészség titka napi 10 000 lépés megtétele. A tehetősebb és módosabb egészségtudatos lépegetők akár percenként ellenőrizhetik a teljesítményüket, na és nap végén az eredményt a csuklójukra csatolt okos karkötő lépésszámlálójával. 10 000 lépés nagyjából nyolc kilométer. Fogalmazzak viccesen vagy sarkosan (tetszés szerint): egészségüket a lépésszámláló felügyeli. De mi történik a 10 010. lépésnél? A pincérek, postások, újságkihordók fizetésemelést kapnak, vagy elég nekik az egészségjutalom? Okos kütyü ide-oda, a 10 000 lépés mendemondája az úgynevezett városi legendák körébe tartozik, azaz olyan tévhit, amely hibás tudáson alapul, de a közismeretben élő állításokat tartalmaz. Mindemellett ez nincs ellentmondásban a józan ész követelményeivel, helyesnek tűnő okoskodást tükröz, mellesleg azonban mivel széles körben elterjed, könnyen hiedelem válhat belőle, amit sokan követésre méltónak ítélnek. A szakirodalomban az elemzők egyetértenek abban, hogy a 10 000 lépés egészséget őrző vagy létrehozó legendája, lassan akár divatos kultusznak is nevezhetjük, egy japán fitneszeszközöket, köztük lépésszámlálókat gyártó cég marketingkampányával indult az 1960-as években. Nem ismert és persze nem is bizonyítható a kijelentésnek tudományos előzménye, vagyis ez egyáltalán nem volt méréseken és kísérleteken alapuló eredmények összegzése, megalapozása. Egy szó mint száz, reklám volt, egyszerűen, de hatásosan, talán zseniálisan is megfogalmazott figyelemfelkeltés, arra akarták rávenni az embereket, hogy az adott terméket megvásárolják. Mondhatnánk azt is, hogy a tudomány úgy egy évtizeddel ezelőtt kapott észbe kivizsgálni a valóságot, amikor a hiedelem már beférkőzött a köztudatba, így a tudományos felmérés, vagyis az objektív rálátás magát a hiedelmet vizsgálta és állította szembe a valósággal: vajon valóban minden egyes nap nyolc kilométert kell kutyagolni a hosszú és egészséges élet kedvéért? Az amerikai Harvard Egyetem munkatársai 2011–2015 között 18 000 idősebb nő (a kísérletben résztvevők átlagéletkora hetvenkét év volt) napi lépéseit mérték és hasonlították össze, természetesen egyéb fizikai erőnlétre irányuló vizsgálatokkal együtt. A felmérést dr. I-Min Lee orvosprofesszor irányította, akinek fő kutatási területe a nők életéhez kapcsolódó egészségi problémák sokszor rejtett léte, aminek forrása az ülő életmód, a fizikai aktivitásnak és a rendszeres mozgásnak a hiánya, például az életmód és a krónikus betegségnek számító elhízás összefüggése a civilizált világban, ahol nemegyszer teljesen háttérbe szorul a rendszeres fizikai aktivitás. A tudományos vizsgálat eredményének lényege, hogy már naponta mindössze 4400 lépés megtételével 41%-kal csökkent az előrelátható halálozási kockázat azokhoz képest, akik csak 2700 lépésnyit mozogtak. A tudományos vizsgálati eredmények szerint egészen 7500 lépésig tovább nőtt a mozgás egészségőrző előnye, ennél több gyaloglás viszont már nem hozott semmilyen plusz egészségügyi hasznot. Bárki könnyen kiszámolhatja saját magának fejben is, nem kell hozzá drága kütyü, hány lépést tett meg egy átlagos napon reggeltől estig. Meg aztán minek elrontani egy szerény, de kellemes élményeket ígérő sétálgatást azzal, hogy kényszerű, teljesítendő feladattá változtatjuk? Városi legendák helyett nem egyszerűbb csak hinni a tudományosan igazolt eredményeknek? Itt van mindjárt megnyugtatásul a lépésszámlálójukat leső, hol kimerülten, hol unottan sóhajtozó lépegetőknek: elég 7500 lépés, utána már üldögélhetnek a fotelben a tévét bámulva. Sokkal jobb a hangulatuk a lépésszámláló kütyüket nélkülöző vagy hírből sem ismerő nagymamáknak, amikor számolatlan, de szapora lépésekkel utol kell érni a járdán rollerező három-négy éves unokát, együtt bevásárolni, majd hazaérve felfordítani a konyhát egy kis közös főzőcskéért. Külön hozadék, hogy nemcsak a lábuk jár, hanem a kezük is. A professzor tudománynépszerűsítő összegzése örömhír a számukra: „Kutatásunk üzenete nem új: a testmozgás mindenkinek jót tesz. Ami viszont meglepő újdonság, hogy milyen kevés is számít belőle. Az átlagemberek naponta 4000-5000 lépést tesznek meg.” Felsorolhatatlan, mi mindent számolnak az emberek, sokak szerint pedig legjobb a pénzt számolni, és legeslegjobb, ha sok van belőle. Vannak olyanok is, akik a régi tanács szerint fél éjszakán át bárányokat számolnak eredménnyel vagy anélkül. Érdeklődéssel várom, mikor találják fel a bárányszámlálót, mármint azt, amit elalvás előtt kell használni altató gyanánt, amikor az embernek nem jön álom a szemére. Csak mondom: a végtelen nyilván így is, úgy is számolatlanul marad.