Novák Károly Eduárd 2020 decemberétől a Cîțu-kormány tagjaként lett Románia ifjúsági és sportminisztere, tisztségét 2023. június 18-ig töltötte be, ekkor szüntette meg a Ciolacu-kormány a csíkszereda sportoló által vezetett intézményt és alakította át Országos Sportügynökséggé, amelynek élére Elisabeta Lipă ötszörös olimpiai bajnok evezős kapott kinevezést. Novák Károly Eduárd két és fél éves minisztersége alatt készült el az országos sportstratégia (amelyet azóta sem vezettek be) és született a 2022/500-as rendelet, amelyet már akkor Lex Novákként emlegettek. A rendeletet előbb elmeszelték, majd újra hatályba helyezték, végül törvénytervezetként előbb elutasították, majd megszavazták. Most az államfő aláírására és a Hivatalos Közlönyben való megjelenését várják egyesek, míg mások ennek ellenkezőjét. Hogy mikortól válik hatályossá a sporttörvény-módosítás, egyelőre nem lehet tudni.

Mi a Lex Novák?

A 2022. június 23-án kiadott 500-as sportminiszteri rendelet arra kötelezte a román pontvadászatokban részt vevő klubokat, hogy csapataik bajnoki és Román Kupa-mérkőzésén a pályára lépő sportolók 40 százaléka román állampolgárságú legyen. A rendelet mind a felnőtt, mind az utánpótlás-bajnokságokban és kupaküzdelmekben kötelező érvényű volt.

A rendelet „pályafutása”

A Novák Károly Eduárd sportminiszter által aláírt rendelet nagy vihart kavart, hiszen alig húsz nappal a hazai labdarúgó-bajnokság első fordulója előtt született, így a szakszövetség egyszerűen nem tudta bevezetni. Ugyanis a honi labdarúgásban legalább egy évvel korábban hoznak meg minden szabályozást pontosan azért, hogy a klubok e szerint alakítsák keretüket a hosszú távú szerződésekkel. Például ahhoz, hogy a Szuperligában bevezessenek egy szabályt, azt legkevesebb 12, de olykor 18 hónappal korábban már elfogadja a Román Labdarúgó-szövetség (FRF), tehát a 2026/2027-os idénytől bevezetésre váró új rendeletet már a most futó szezon kezdetén kellett volna rögzítenie a FRF-nek a következő szezon lebonyolítási szabályzatának elfogadásakor. Tehát fontos tudni, hogy a focisok előrelátóak, a Szuperliga lebonyolítási szabályzatát 12-18 hónappal korábban hozzák meg.
A kosárlabdázók és a röplabdázók belenyugodtak ugyan a Novák-rendeletbe, a jégkorongozók szintén, a rögbit és a vízilabdát nem érintette rosszul a rendelet a rendelet, ám a kézilabdázók nem hagyták magukat és léptek: bíróságon támadták meg a 2022/500-as sportminiszteri rendeletet, amelyet egyébként senki nem tartott be.
A Besztercei Gloria SK a kolozsvári bíróságtól kérte a 2022/500-as sportminiszteri rendelet felfüggesztését, amely valósággá vált 2023. október 13-án. Ekkor viszont Novák Károly Eduárd már nem volt miniszter, mi több, az Ifjúsági és Sportminisztérium sem létezett. A romániai sportot akkor ügynökség irányította, élén Elisabeta Lipăvel. A kolozsvári bíróság döntését a Lipă által vezetett Országos Sportügynökség megtámadta, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék 2025. január 22-i 201-es határozatában hatályon kívül helyezte a kolozsvári bíróság 2023. október 13-i döntését, viszont az indoklást csak május végén tették közzé a fővárosi bírák.
Ezt követően idén május 28-án három AUR-os parlamenti képviselő, Ciprian Paraschiv, Coman Dragoș Florin és Monica Iagăr a Szenátushoz nyújtott be törvénytervezetet, amely gyakorlatilag megegyezett a Novák-rendelettel, viszont ebben a büntetési tétel is szerepelt már: ötszázezer és egymillió lej között sújtható az a sportklub, amely megsérti a sporttörvény azon pontját, amely előírja a pályára lépő román állampolgárságú játékosok százalékarányát. És minden kihágás a fent jelzett összeggel büntethető!
A szenátus szeptember 29-i ülésén viszont „elmeszelték” a három AUR-os képviselő sporttörvényt módosító tervezetét, viszont a döntő ház a képviselőház volt, amely november 18-án elfogadta a 2000/69-es testnevelési és sporttörvény kiegészítését. A törvényt az ülésen a 282 jelen lévő képviselőből 239-en szavazták meg.
A képviselőházi döntés szerint a végrehajtás részleteit sportági szövetségeknek kell meghatározniuk, a törvény új előírásai a 2026/2027-es szezonban lépnek életbe. A törvény hatályba lépéséhez Nicușor Dan államfő aláírása és a Hivatalos Közlönyben való megjelenése szükséges. 

Kontra érvek

Ahogy a Novák-rendeletnek, úgy immár a Lex Nováknak nevezett törvényi cikkelynek is vannak bírálói. Az első pont egy volt sportminiszter, Ionuț Stroe volt. A jelenleg liberális párti képviselő szerint „a világon azon kevés országok közé fogunk tartozni, amelyik a politikával bevonul a csapatok öltözőibe”. 
– Egy törvény, amely alapján a politikum eldönti, milyen állampolgárságú játékosnak van vagy nincs joga pályára lépnie egy román bajnoki meccsen – írta közösségi honlapján Stroe. Hozzáteszi, a törvény gátat szabhat a szabad munkavállalásnak, amelyet a nemzetközi egyezmények garantálnak. Éppen ezért arra szólította fel nyilvánosan Nicușor Dan államfőt, ne ellenjegyezze a sporttörvény módosítását. 
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács volt elnöke, jelenleg alkotmánybíró már 2022-ben jelezte, diszkriminatív a Novák-rendelet, amely ráadásul szembemegy az Európai Unió emberjogi kartájával, és reményét fejezte ki, hogy nem lép hatályba a sportminiszteri rendelet. 

Sikerként könyveli el

„Történelmi pillanatnak lehettünk tanúi: a »Novák-törvényt« elfogadta a Román Parlament, a döntő fórumként szavazó képviselőház. Háromévnyi viták, nyomásgyakorlás és ellenkezés után Románia végre igent mond a román sportolókra. Az elmúlt három évben sok kritika ért a rendelet miatt, sokan állították, hogy a törvény diszkriminatív vagy populista lenne. A valóság egyszerű: a 40%-os román játékosszabályt a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék végérvényesen jóváhagyta. Törvényes, korrekt és összhangban áll az európai gyakorlattal” – írta a döntést követően Novák Károly Eduárd a közösségi oldalán.
Kiemelte, „ez a törvény nem vesz el senkitől semmit, épp ellenkezőleg: lehetőséget ad a fiatal román sportolóknak, hogy játszhassanak, a sportban maradjanak, és Romániát képviseljék azokban a csapatokban, amelyeket épp a mi pénzünkből finanszíroznak. Ez az első valódi lépés 35 év után a román sport újjáépítése felé”.
Novák ugyanakkor megjegyezte, a röplabda- és a vízilabda-szövetség betartotta a rendeletet, és ennek már meg is van az eredménye: a román férfiröplabda-válogatott 43 év kihagyás után jutott ki a világbajnokságra, míg a vízilabdázók kijutottak a 2024-es párizsi olimpiára. „Biztos vagyok benne, hogy pár éven belül a kézilabdában és a kosárlabdában is látszani fog a törvény hatása, hozzájárulhat a válogatottak felemelkedéséhez nemzetközi szinten. Ez egy új kezdet lehet a csapatsportok számára” – nyilatkozta Novák Károly Eduárd.

Megyei érintettség

Csapatsportágban az FK Csíkszereda felnőtt férfi és női labdarúgócsapatát, a Csíkszeredai Sportklub és a Gyergyói Hoki Klub gárdáját néztük meg: meg tudnak-e majd felelni a Lex Novák-nak már a most futó idényben.
Az FK Csíkszereda kerete 32 játékosból áll, és tizenhat játékosnak van román állampolgársága is. Egy találkozón legtöbb 16 játékos léphet pályára – a kezdő 11 mellett öt cserelehetőség van –, így legkevesebb 6 román állampolgárságú játékos kellene szerepeljen egy meccsen. Példaként a péntek esti, Unirea Slobozia elleni összecsapáson a 16 pályára lépő FK-focis közül hétnek volt román állampolgársága.
A Gyergyói Hoki Klub keretében (a hazai szakszövetség nyilvántartása szerint) 59 leigazolt játékos szerepel, közülük csupán ötnek nincs román állampolgársága. Mivel egy jégkorongmérkőzésre legtöbb 22 játékos nevezhető, így közülük kilenc hokisnak kell román állampolgársággal rendelkeznie. A Fox Gyergyószentmiklós női hokicsapatának 23 játékost számláló keretéből hárman, a Csíkszeredai Sportklub férfi hokicsapatának 32 fős keretében hét játékosnak nincs román állampolgársága. Az FK Csíkszereda női labdarúgócsapatának 24 fős keretéből kilencen nem rendelkeznek román állampolgársággal.