Szalonnasütés a vadonban
Egy kenyérszelet, némi hagyma, egy darab jó szalonna, és máris terítéken a hozzávalók a kirándulások egyik legfinomabb programjához. A tűz ropog, a zsír serceg, a kenyérszeletek pirulnak: mi lehetne jobb, mint a szalonnasütés? Hangulata generációkat köt össze, hiszen egyszerű, mégis felejthetetlen élmény.
Van valami egészen különleges abban, amikor a család apraja-nagyja vagy a baráti társaság körbeüli a tűzhelyet, és hosszú nyársakra tűzött szalonnát sütnek. A szalonnasütés meghatározó élmény, és amikor a kenyérre csepegő aranyszínű zsír összekeveredik a füst ízével, a tűz körül ülve mindenki egyszerre lesz kicsit éhesebb és kicsit boldogabb.
Közösségi élmény
A szalonnasütésben nemcsak a végeredmény, hanem maga a folyamat is ugyanolyan fontos: amint a hátizsákból, a kosárból előkerülnek a hozzávalók, a tűz köré gyűlve mesélünk, nevetünk, közben ki-ki gondosan vigyáz a nyársra tűzött falatokra. Gyerekként – talán sokan emlékeznek még rá – nagy büszkeség volt, ha sikerült tökéletesen megpirítani a szalonnabőrt és jól átsütni a hagymát a csepegő zsírral. Felnőttként talán épp az a varázsa, hogy ilyenkor egy kis időre megszabadulunk a mindennapi feladatoktól, és kikapcsolódhatunk, hisz a tűz ropogása és fénye nyugtató hatású.
Hol érdemes szalonnát sütni?
Akinek van kertje, akár állandó tűzhelyet is kialakíthat, de a kirándulások alkalmával a természetben is süthetünk szalonnát, viszont fontos, hogy csakis az erdei pihenők, tisztások erre a célra kijelölt helyein és persze csak a tűzrakási szabályok betartásával tegyük ezt. Kiváló helyszín lehet a vízpart, ahol a tó-, patak- vagy folyóparti kövekből rögtönzött tűzhelyen is sütögethetünk.
Mogyorónyárs és lustavas
A szalonnasütéshez nincs szükség bonyolult felszerelésre. A legfontosabb egy jó darab szalonna, vastag szelet kenyér, némi hagyma és esetleg paprika, paradicsom, mely zöldségek megkoronázzák az amúgy is királyi lakomát. A sütéshez használhatunk hagyományos szalonnasütő vasat, de sokan még ma is szívesen faragnak mogyorófa vesszőt nyársnak. Utóbbinak előnye, hogy nem kell otthonról cipelni, elég egy éles bicska, és a helyszínen elkészíthető a kihegyezett nyárs.
Persze akadnak más megoldások is: ott van például a lustavas, amelybe elhelyezve a szalonnadarabokat forgatás nélkül lehet egyenletesen átsütni, közben pedig – a készülő finom falatok helyett – egymásra, a beszélgetésre figyelhetünk. A tűzrakáshoz érdemes minél szárazabb fadarabokat használni. Manapság egyre többen használnak a grillezéshez szenet, viszont a legautentikusabb – persze ott, ahol van rá mód –, hogy a fák lombkoronája alatt található kiszáradt ágdarabokat összegyűjtve gyújtsunk tüzet.

A tűzoltás kötelező
Sokan javasolják, hogy a nyílt láng helyett inkább parázs fölött süssünk, mert akkor a szalonna nem ég meg, hanem szépen kiadja magából a zsírt, így ropogósra piríthatjuk a kenyeret is. Viszont ha nem szenet, hanem hasábfákat és ágakat használunk, akkor a nyílt lángon való sütögetés elkerülhetetlen és – mondhatni – kötelező. De ne feledjük, hogy a legfontosabb a tűz eloltása, még akkor is, ha tele hassal már nehéz mozogni.
A szalonnasütés nemcsak a végeredmény miatt a kirándulások fénypontja, hanem azért is, mert a tűz mellett a barátokkal, a családdal üldögélve jó beszélgetések, remek ízek és illatok maradnak közös emlékül.

