Télen még fontosabb a tervezés
A Csíki Hegyimentő Csapat a téli szezonban is mindennap készen áll a bajbajutottak megmentésére, de annak érdekében, hogy minél kevesebb baleset történjen a hegyekben kirándulókkal, néhány fontos tudnivalóra hívták fel a figyelmet.
Nem túlzás azt mondani, hogy télen a hegyi kirándulások előtt még fontosabb a felkészülés, mint nyáron: a tervezésnél alapszabály, hogy a túra időtartamát a korai sötétedéshez igazítsuk, illetve vegyük figyelembe, hogy a terep a hó miatt esetenként nehezebben járható. Fel kell készülni továbbá az alacsony hőmérsékletre, illetve az időjárás változására is, hiszen sűrű köd és hóvihar lepheti meg a túrázókat – sorolta kérdésünkre válaszolva Bertóti Zsolt, a Csíki Hegyimentő Csapat tagja.
Készenlétben
A csíki hegyimentők már november közepén felkészültek a téli szezonra: gépjárműveiket téliesítették, a nyolckerekűre feltették a lánctalpat, előkészítették a téli felszerelésüket, illetve Hargitafürdőn – a csíki hegyimentőcsapat téli bázisán – kétnapos elsősegélyfelkészítőt is tartottak.
Mint Bertóti Zsolt mondta, a téli időszakban többnyire a sípályán sízőknek, gyalogtúrázóknak és a túrasízőknek kell segítséget nyújtaniuk. A sípályákon történő baleseteknél a legrövidebb a reakcióidejük, mert ezek a balesetek többnyire a felvonók működési idejében történnek, könnyen megközelíthető helyen. Az utóbbi években a legkomolyabb balesettől a legegyszerűbbekig minden előfordult: a hegyimentők vágással, combcsonttöréssel és szívleállással is szembesültek a sípályákon.
Ezzel szemben a gyalogtúrázókra nem jellemzők a nagyon komoly sérülések, viszont ők elbóklásznak – jegyezte meg tréfásan Bertóti Zsolt –, ezért bonyolultabb eljutniuk hozzájuk. Ha gépjárművel nem tudják megközelíteni a bajbajutottakat, túralécekkel mennek, de így több időbe telik az út. Ráadásul, ha a túrázók nem tudják megmondani, hogy hol vannak, és honnan, milyen úton és merre indultak, illetve, ha nem tudnak kezelni egy okostelefont, akkor bonyolultabb a mentési akció.
Bertóti Zsolt szerint a túrasízők azok, akik ötvözni tudják a sízők baleseteinek komolyságát a gyalogtúrázók bóklászási szándékaival, viszont eddigi tapasztalataik szerint a haladó és kezdő túrasízőkre is tudatosság jellemző: a haladó szintű túrasízők jó helyismerettel és jó felszereléssel rendelkeznek, a kezdők pedig nem választanak járatlan, messzi utakat. Ők többnyire tanácsért, eligazításért fordulnak hozzájuk.
Az alapszabályokat nem árt ismételni
Bármelyik kinti, szabadidős tevékenységről legyen szó, fontos, hogy mindenki megfelelő felszereléssel induljon útnak: téli túrabakancsban, lábszárvédővel, réteges öltözetben, téli kiegészítőkkel – sál, sapka, kesztyű – és túrabottal. A hátizsákban legyen élelem és egy termoszban meleg tea, illetve tartalékkesztyű, fejlámpa. Összességében a túrázóknak és a sízőknek arra kell figyelniük, hogy a tevékenységhez és a kinti hőmérséklethez, időjáráshoz megfelelően öltözzenek.
Javasolt az okostelefont is elvinni, amelynek akkumulátorát indulás előtt fel kell tölteni. A térképes applikációkkal könnyen lehet tájékozódni, de Bertóti Zsolt hozzátette: ha nem is tudja mindenki célszerűen használni, az okostelefon még akkor is hasznos, ha a túrázó a helykoordinátáit osztja meg a hegyimentőkkel.
A kirándulni vágyóknak Bertóti Zsolt egy kényelmes, szép útvonalat is ajánlott, amely Hargitafürdőn kezdődik és a Bagolykő érintésével a Csicsói Hargitára visz. Az útvonal három-négy óra alatt kényelmesen teljesíthető, gyerekekkel is végig lehet járni. A hegyről jó időben pazar kilátás tárul a túrázók szeme elé a Déli- és Keleti-Kárpátokra. A hegyimentő szerint az ösvényen nyomok vannak, eltévedni nehéz lenne, és a medvétől sem kell tartani.
Ha mégis bajba kerülne valaki, vagy tanácsot szeretne kérni, hívja a hegyimentők egységes hívószámát: 0SALVAMONT (a billentyűzeten ezeket a betűket bepötyögve a 0725–826668-as telefonszám jelenik meg, ez a hegyimentők egységes hívószáma).