Rekordévnek számít 2025: tavaly több mint 38 millió turista kereste fel Görögországot – statisztikai adatok szerint 1,2 millió nyaraló érkezett Romániából –, a szektor így az előző évhez mérten 9%-os bevételnövekedést mutatott be, történelminek mondott summával, 23,6 milliárd euróval izmosítva a hellén gazdaságot. Görögország a világ tíz legnépszerűbb desztinációinak egyike, az EU-n belül pedig, az érkezések tekintetében, az első öt között van, Franciaország, Spanyolország és Itália után, közös azonos szinten Németországgal. 

Ez elég oknak látszik némi hübriszre: kormányzati és ágazati szintről is érkeznek olyan nyilatkozatok, mely szerint itt az ideje, hogy Görögország elforduljon a tömegturizmustól, és kevesebb, de tehetősebb látogatót vonzzon, akik több vendégéjszakát töltenek, magasabb szintű szolgáltatásokat vesznek igénybe, és főként több pénzt költenek el. Hanyagolnák tehát a kelet-európai országokat, és olyan, 6 órás repülőútnál távolabbi piacok felé nyitnak, mint az Egyesült Államok, Kanada, Kína és Ausztrália – idén például már közvetlen repülőjárat köti összes Indiát Görögországgal.

Sehová se pöccintsük a csikket az Akropoliszon

Mindezekkel együtt feltételezhető, hogy a romániaiakat nem foglalkoztatja túlzottan Athén turisztikai jövőképe, és idén sokan keresik fel Görögországot. Azt viszont nekik sem árt szem előtt tartani, hogy a túlturizmus, a zsúfolt szigetek, az infrastruktúrára kerülő nyomás, a rapszodikusan közlekedő kompok, a fiskális rendszer költői interpretációi, na meg a hőség miatt a kormány felhúzta magát, és bizonyos korlátozó intézkedéseket szorgalmaz, amelyek azért nem annyira az emberáradat, inkább a turisták pénztárcájának apasztására alkalmasak.

Az egyik ilyen, hogy nagyobb rendet tartanának az ikonikus és túlzsúfolt látnivalóknál, mint amilyen például az athéni Akropolisz a Parthenónnal, a krétai Knósszos a minószi palotával, Delphoi az Apollón-szentéllyel vagy a Meteorák sziklaoszlopokról égbe nyúló kolostorai. Ezeken a helyeken még inkább figyelnek a szabályzat betartására: ha a „mindentudó” turista megáll magyarázni egy többfős csoportnak, szívesen és könnyen nézik licensz nélkül, feketén dolgozó idegenvezetőnek, amit 1000-től 10 000 euróig terjedő büntetéssel honorál a törvény. Kisebb eltévelyedésekért is büntetés jár, például azért, ha a látogató letér a kijelölt ösvényekről, vagy nem tartja fontosnak betartani a személyzet utasításait. Aki pedig egy dór oszlopnak támaszkodva, kariatidát ölelve vagy valamelyik több ezer éves romra felhágva készítene minél Instagram-kompatibilisebb fotókat, az tudja, hogy egy jó képnek ára van: 900 eurót fizet, aki az elzárt épített örökséget tapogatja. Tűsarkúban pózolni feláras: az antik márványfelületek rongálódása okán eleve tilos ilyen helyeket magassarkút viselve látogatni, a divat általi önkifejezés szintén 900 euróba fájhat. 

Ne száguldozzunk, mert a bírság nem sziesztázik

Romániából sokan gépkocsival utaznak Görögországba, vagy ott bérelnek autót. Nekik jó tudni, hogy január 1-jétől módosult a közúti közlekedés szabályzata, és nem engedékeny irányba. Jelenleg a sebességhatár lakott övezetben 50 km/h, de lakóövezetekben, keskenyebb utakon és ott, ahol sok a gyalogos, 30 km/h. Legalább kétsávos közúton 50, lakott területen kívül 90, gyorsforgalmi utakon 110, autópályákon 130 km/h az a határ, ami alatt nem kockáztatunk büntetést. Csakhogy a nyaralás nyilván nem a tétovázásról szól, még könnyen lemaradnánk valamiről... Aki legtöbb 20 km/h-val lépi át a sebességhatárt, az megússza egy 150 eurós türelemre intéssel. 30 km/h-nál ugrik a hajtási 30 napra, és 350 euró a büntetés, 50 km/h-s túllépésnél 60 napra megy vakációra a jogsi, és 700 euró költőpénzt is visz magával. A hatóságnak arra is van eszköze, ha valaki nem akarna fizetni: egy csavarhúzó, amivel leszerelik a rendszámot. Szabálytalanul parkolni lehet, de nem érdemes: 30 euróba fáj, és 10 napra felfüggesztheti a jogsit a rendőr, ha felhúzza magát. A szabály a helyiekre is vonatkozik, csak rájuk nem vonatkoztatják. 

EU-s állampolgároknak roamingdíj nincs, de aki vezetés közben kihangosító vagy fülhallgató nélkül telefonál, az 350 eurót fizethet, és a könyvét is elveszik 30 napra, de csak jó esetben. Mert visszaeső szabálysértés esetén a bírság 1000 euró. Aki átsuhan a szemafor tilos jelzésén, az alkalmanként 700 euróért teheti, aki pedig ittasan vezetne, inkább ne tegye: bár egy pohár sör vagy bor után még volánhoz lehet ülni – a legális alkoholszint-küszöb 0,05% –, ezen felül 200–3000 eurós bírságcédula vár. 1,10 g/l feletti alkoholszint például 1200 eurós bírságot és a jármű lefoglalását eredményezi, vagy akár a vakáció számottevő meghosszabbítását, mert 5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki miatta. 

Június 18-tól minden járműben – a külföldi turisták autóiban is – a DIN 13164/2022 európai szabványnak megfelelő elsősegélykészlet kell legyen. Könnyen hozzáférhető helyen kell tartani, és tartalmaznia kell érvényes lejárati határidejű és CE-jelölésű hőtakarót, védőmaszkokat, kesztyűket, steril kötszereket, gézlapokat és orvosi ollót. Továbbra is kötelező a fényvisszaverő háromszög és a tűzoltókészülék. A hiányáért szabott bírság 30 euró.