A romániai felnőtt – 16 éven felüli – lakosság 61,4 százaléka nem engedheti meg magának, hogy idén egy hetet otthonától távol, nyaralással töltsön. Ezzel a mutatóval Románia az első az uniós tagállamok sorában, és magabiztosan vezet: az arány több mint kétszerese az EU 27,5 százalékos átlagának. Vigasztalásul: tíz évvel ezelőtt 7,7 százalékponttal jobban álltunk, vagyis azóta folyton csak növekszik azok száma, akik csak álmodhatnak a nyaralásról (az ingyen van). 

Akik szintén nem férnek fel a nyugágyra

A vakációs büdzsét a családok az első kiadások között húzzák ki a listáról, amikor a jövedelmük szűkül, a költségek emelkednek vagy a gazdasági bizonytalanság elhúzódik. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint hazánkat e tekintetben Görögország követi (de csak 46,6%-kal), majd Bulgária és Magyarország (mindkettő 39,1%-kal). A mérleg másik serpenyőjét a kevésbé siralmas gazdasági mutatókat jegyző európai államok nyomják le: Luxemburgban a lakosság mindössze 10,6%-a állította, hogy nem engedhet meg magának egyhetes, otthonától távol töltött nyaralást (de lehet, hogy azok is csak álszerénységből), Svédországban ez az arány 12,4%, Hollandiában pedig 12,8%.

Ameddig a takarónk ér

Nyilván mondhatjuk azt is, hogy a nyaralás nem létszükséglet, és természetes, hogy nehezebb időkben nem költünk rá. Csakhogy a mutató ennél sokatmondóbb: azok igen magas aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak egy egyhetes nyaralást, az elkölthető jövedelemre nehezedő tartós nyomásra utal. Arra, hogy a háztartások kétharmadában a folyó kiadások: az élelmiszer, a közüzemi számlák, a banki törlesztőrészletek emésztik fel a költségvetés legnagyobb részét. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) friss adatai szerint a romániai háztartások átlagos havi jövedelme 2025-ben 9399 lejre emelkedett, ami 13,6%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor a kiadások háztartásonként 8037 lejre emelkedtek, ami a teljes jövedelem 85,5%-ának felel meg. Vagyis amit nyertünk a réven (már ha egyáltalán), azt elveszítettük a vámon: 2025-ben egy főre vetítve az átlagos havi jövedelem 3782 lej volt, a kiadások összege pedig 3234 lej. (Egyébként a számításban az átlagos a kulcsszó: ha kevesen sokat keresnek, az a középarányt befolyásolja ugyan, de cseppet sem vigasztalja a sokakat, akik keveset... Városi környezetben például egy háztartás átlagos havi jövedelme 10 732 lej volt, ami körülbelül 1,4-szerese a vidéki környezetben realizált jövedelemnek.)

Így vetették ágyunk

Meglepetés: a romániai háztartások kiadásainak legnagyobb részét a fogyasztás és az adók teszik ki. A családok a büdzséjük oroszlánrészét fogyasztásra fordítják, ez jelenti a teljes kiadások 60,1%-át (ami jelzés lehetne a gazdasági fellendülést a fogyasztás növekedésétől váró politikusi és elemzői hangoknak: nem a lakosság szándékával van baj, hanem a vásárlóerővel...). A következő nagy tételt az országos adók, illetékek, a társadalombiztosítási alapokba menő járulékok és a helyi költségvetésbe való befizetések jelentik, amelyek háztartásonként a teljes kiadások 33,6%-át tette ki. Kiszámoljuk, hogy Önöknek ne kelljen: marad még – statisztikailag – 6,3%-nyi „szabadon elkölthető” jövedelem. Félretenni kevés, és amúgy is, az átlagember ebből igyekszik befoltozni a váratlan kiadások ütötte lyukakat. Így nem csoda, hogy a gazdasági mutatók között nem jelennek meg külön tételként az utazási irodák ajtajainak letört kilincsei…