Központba tennék a középpontot
A Madarasi-Hargita tövében végzett topográfiai mérések nyomán sikerült beazonosítani Székelyföld „mértani közepét” – állítja a szentegyházi városvezetés –, ez a pont a város adminisztratív területén belül, a Csonka-kő közelébe esik. Ezt az adottságot hasznosítanák is: az önkormányzat háromkomponensű interaktív turisztikai desztinációt tervez a helyszínen kialakítani.
Három jelentős látnivalót forrasztana össze egy összehangolt turisztikai övezet keretében a szentegyházi városvezetés, a projekt már az önkormányzat idei beruházási listáján is szerepel. A tervezett új turisztikai fejlesztés apropója, hogy topográfiai mérések szerint a Székelyföld „mértani közepe” a Madarasi-Hargita tövébe, a város adminisztratív területén belül esik. A már korábban azonosított területet az Erdélyi Magyar Szövetség helyi szervezete önkéntesek segítségével megtisztította, kialakítottak ott egy kilátót és egy leendő tanösvény nyomvonalát is kijelölték, amely Csaba királyfi nevét viseli.
Mindenki számára elérhető origó
Lapunk megkeresésére Lőrincz Csaba polgármester elmondta, Székelyföld földrajzi kiterjedését a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott térkép alapján határozzák meg, amelynek középpontja – topográfiai mérések szerint – egy, a Csonka-kő közelében található legelő közepére esik. Mint az elöljáró közölte, a helyszínen egy emlékmű felállítását is tervezik, ám a területet úgy szeretnék turisztikai szempontból tovább fejleszteni, hogy az Ördögárok sziklafolyását és egy erdei iskolai tanösvényt is hozzácsatolnának.
– Olyan turisztikai övezetet szeretnénk kialakítani, ahol a diákok, családosok, idegenből érkezett látogatók is tartalmas időt tudnak eltölteni. A terület könnyen megközelíthető, a Csonka-kői kilátó a Madarasi-Hargitára vezető erdei úttól húszperces gyaloglással megközelíthető, a tanösvényt pedig egy már meglévő turistaösvényre építettük rá
– részletezte az elöljáró, aki szerint a közelben levő Ördögárokhoz is turistaösvényt alakítanának ki.
Felelős viszonyulást tanítanak
A projekt révén az erdei iskola mozgalmat is szeretnék meghonosítani a településen, amely működtetéséhez bevonnák az egyik helyi civil szervezetet is.
– A múlt évben tartottunk egy erdőpedagógiai konferenciát, ami indulásnak jó volt, de most már nagyobbat is lépnénk. Egykor híresek voltunk az illegális fakitermelésről, most annak a visszaszorításától vagyunk azok. Fontos, hogy elültessük a gyermekek fejében annak a tudásnak a magvát, hogy az erdőhöz tudatosan és felelősséggel kell viszonyulni. Azt szeretnénk elérni, hogy közbirtokossági egyesületünk bevonásával képzéseket, kirándulásokat is tudjunk lebonyolítani
– ismertette terveiket Lőrincz Csaba.
Székelyföld anatómiája újratöltve
Az utóbbi években sorra licitáltak egymásra a székely városok abban, melyikük „méltó” arra, hogy viselje a „Székelyföld szíve” titulust: előbb Sepsiszentgyörgy, majd utóbb Székelyudvarhely nyilvánította magáénak a címet, amikor elkészült a városháza új arculati portfóliója. Mindeközben Szentegyháza kiesett a fókuszból, holott a jelenlegi városvezetés már jóval korábban beharangozta, hogy vélhetően a Madarasi-Hargita tövébe esik Székelyföld „közepe”, és ezt a területi adottságot ki szeretnék használni.
Mint Lőrincz Csaba, Szentegyháza polgármestere lapunknak hangsúlyozta, közösségük nem kíván részt venni brandversenyben, de a múlt évben elvégzett topográfiai mérések ismeretében fenntartják a „Székelyföld közepe” megnevezést, amely adottságot reményei szerint olyanképpen tudják majd felhasználni, hogy más székelyföldi települések is büszkék lehetnek rá.