A juhos gazdák szá­mára a tavasz, külö­nösen a húsvéti sze­­zon kiemelkedően erős idő­szak­nak bizonyult, hiszen a hagyományoknak megfelelően Székelyföldön továbbra is meg­határozó momentuma az ünnepnek a bárányvásárlás és -vágás. Az élő bárány értéke emelkedett, a kereslet pedig stabil maradt, így a tenyésztők jó bevételhez jutottak – közölte érdeklődésünkre Bajkó Zoltán juhtenyésztő, falugazdász.

Növekvő érdeklődés a juhtejből készült termékek iránt

Tavasszal, a húsvéti időszakban a bárány élősúlyban történő felvásárlási ára 17–18 lej körül volt kilogrammonként, jelen­leg pedig 16–17 lej az átlagár. A 12–20 kg-os vágott bárányt kilónként 45 lejes áron lehetett értékesíteni, míg a juhhús ára általában 25–30 lej között mozgott. A tavaszi csúcs után az árakban érezhető volt egy enyhe csökkenés, amit részben a piaci és exportkorlátozások okoztak, de az év második felében az értékesítés kiegyen­súlyozott maradt, s noha a takarmányköltségek növe­ke­dése és a gyapjú alacsony ára továbbra is kihívást jelentett, a jól szervezett, felkészült gaz­daságok számára az idei esztendő egyértelműen pozitív volt, különösen a bárány- és tejtermelés terén – summázta a szakember.
Megtudtuk, a helyi vásárlók körében egyre keresettebbek a juhtejből készült termékek, bár évről évre nagyobb mértékben csökken azoknak a nyájaknak a létszáma, ahol fejik az állatokat. A juhsajt kilója 45–50 lej, az ordáé 35–40 lej, a kecsketej litere 8–10 lejes ársávban mo­zog. A fogyasztók a háztáji, hagyományos termékeket ke­resik, ami biztató jövőt vetít előre a kézműves tejtermékek előállítóinak.

A gépesítés a jövő útja

A juhos gazdák számára két fő értékesítési irány létezik: a belföldi, helyi piac és az export. A kisebb állománnyal rendelkező gazdaságok jellem­zően háztól, közvetlenül ér­té­ke­sítik az állatokat, ami megbízható minőséget, gyors kifizetést, jobb árat és köz­vetlen kapcsolatot jelent a vevővel. A nagyobb gazda­ságok számára pedig jó le­hetőség az export, így több száz állatot tudnak egyszerre értékesíteni. Közismert, hogy a romániai juh és bárány je­lentős része főleg az arab or­szágokban talál piacra. A leg­nagyobb felvásárlók kö­zé tar­tozik Jordánia, ahová az élő juh- és kecskeexport mintegy 35 százaléka irányul, de Szaúd-Arábia, illetve Görögország és Olaszország is fontos partne­rek.
Az ágazat egyik legsúlyo­sabb problémája ugyanakkor továbbra is a munkaerőhiány, amely az elmúlt időszak­ban csak tovább súlyosbodott. Sok gazda emiatt kénytelen volt csökkenteni az állatállományát, mert egyre nehezebb meg­bízható pásztort találni.
– A megoldás az, hogy annyi állatot tartsunk, amennyit csa­ládi keretek között el lehet látni, illetve amennyire csak lehet, gépesíteni kell a munkát. A fejőgépek, fejőrámpák, ta­kar­mánykeverők használata jelentősen könnyítheti a min­dennapi teendőket és haté­konyabbá teszi a gazdál­kodást – hangsúlyozta Bajkó Zoltán.
A legtöbb gazda az idén elegendő takarmányt tudott biztosítani állatainak, aki idő­ben kaszált, annak megfelelő mennyiségű szénát sikerült be­gyűjtenie. Ugyanakkor a ta­karmányköltségek 10–20 szá­zalékkal nőttek az előző évhez képest. Érdekesség, hogy idén a bárányok egy hónappal ko­rábban, már október közepén kezd­tek megszületni, ami azt jelenti, hogy jövő húsvétra nagyobb súlyú állatok fognak piacra kerülni.
A nehézségek és kihívások ellenére Bajkó Zoltán bizakodó a jövőt illetően, szerinte bárány­húsra és juhtejből ké­szült termékekre mindig lesz kereslet. 
– Optimistának kell ma­rad­ni, hisz a bárányhúst min­den évben igénylik, van és lesz rá kereslet, és a juh-, valamint a kecsketejből készült termékek iránt is folyamatos az érdeklődés. A gazdák eddig is bebizonyították, hogy ké­pesek alkalmazkodni a kor ki­hívásaihoz, mindig feltalálják magukat, ezért az ágazat jö­vője nem kerülhet veszélybe – mondta.