Székelyföld sűrű kincsei
A méz íze, állaga nagyban függ attól, hogy a méhek milyen virágról, milyen összetételben gyűjtötték be a nektárt, vagyis a növényekből származó illóolajok, savak és ásványi anyagok, de a cukorösszetétel és a víztartalom is befolyásoló tényező lehet. A mézek sokszínűségéről, azok különleges ízvilágáról és jótékony hatásairól beszélgettünk Hatos György székelykeresztúri méhésszel, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdászával.
Többféle, különböző térségekből származó mézet ismertetett érdeklődésünkre Hatos György közöttük akác-, pohánka-, málna-, galagonya-, fenyő- és havasi mézeket és többféle vegyes virágmézet is. A keresztúri méhész hangsúlyozta, minden vidék más-más ízvilágot, sajátos karaktert hordoz, ezért ha csak szűkebb hazánkat, Székelyföldet nézzük is, kijelenthető, hogy e vidék nagyon gazdag és változatos mézkincseket tartogat.
A táj kamrapolcra tehető aromái
A mézek különlegessége elsősorban abból fakad, hogy a méhek milyen növényekről és milyen környezetből gyűjtik a nektárt. Ez azt is jelenti, hogy a méz magában hordozza annak a tájnak az aromáit, növényi hatóanyagait és jellegzetességeit, ahonnan származik. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: még ugyanazon a vidéken belül is jelentős különbségek lehetnek, sőt, ha külön pergetnék a kaptárakat, minden egyes kaptár méze más ízű lenne.
Nemcsak az íz, a hatás is különböző
A méhész elmondta, a különböző mézfajták nemcsak ízükben és állagukban térnek el egymástól, hanem hatásaikban is – hasonlóan a gyógynövényekhez. Példaként a galagonyamézet említette, amely a galagonya növény jótékony hatásait hordozza magában, és különösen a vérnyomás szabályozásában lehet hasznos. Olyannyira, hogy akik vérnyomáscsökkentő gyógyszert szednek, azoknak körültekintően kell fogyasztaniuk, mert a galagonyaméz jelentősen csökkentheti a vérnyomást, figyelmeztetett.
Az akácmézről elmondta, azért az egyik legkedveltebb mézfajta, mert enyhe, könnyen fogyasztható ízvilágú, emellett magas a természetes cukortartalma, ezért gyorsan felszívódó energiaforrásként is szolgál.
Előbb az akác, aztán a gesztenye
A mézkóstolás kapcsán kiemelte, hogy több tétel esetén mindig a könnyedebb, egyszerűbb ízű mézekkel érdemes kezdeni, és csak később következzenek az erőteljesebb karakterű, magasabb szárazanyag-tartalmú mézek, például a gesztenye- vagy harmatmézek, mert azok intenzív aromája könnyen elnyomhatja a finomabb ízeket. A gesztenyemézet elsősorban szív- és érrendszeri problémák, illetve trombózisos panaszok esetén ajánlják.
A málna mézéről megtudtuk, hogy az egyik legédesebb mézfajta, amelynek színe a világos áttetsző árnyalattól egészen a borostyánszínig változhat, attól függően, milyen más növények virágoznak mellette. Íze intenzíven édes, karakteres, mégis kellemes.
Különlegesség: fenyőméz
Szót ejtettünk az egyik legkülönlegesebb mézünkről, a fenyőmézről is, amelyet harmatméznek, mézharmatnak vagy erdei méznek is neveznek. Ezt a kuriózumot a méhek nem közvetlenül a virágok nektárjából gyűjtik, hanem a fenyőn megjelenő levéltetvek, pajzstetvek által termelt édes nedvekből készítik, az úgynevezett édesharmatból. Ennek megfelelően a méznek gyantás, markáns íze van, és különösen gazdag flavonoidokban, ásványi anyagokban, valamint szárazanyag-tartalma is magasabb az átlagosnál.
Hatos György végezetül felhívta a figyelmünket arra is, hogy a helyi környezetünkből származó vegyes virágmézek fogyasztása különösen előnyös lehet a szervezet számára. Véleménye szerint azok a mézek, amelyek ugyanabból a környezetből származnak, ahol az ember él, segíthetnek a szervezet alkalmazkodásában a helyi növényvilághoz és környezeti hatásokhoz.
A helyi mézek így nemcsak táplálékot jelentenek, hanem a térség természetes értékeit és sajátosságait is őrzik, közvetítik.


