Hogyan került egy magyar fiatalember a második bécsi döntés után egyetemistaként Kolozsvárra, hogyan lett olasz válogatott labdarúgó játékos, és miként vezetett az útja amerikai szuperéttermeken át az erdélyi gasztronómiához – ezen kérdések mentén vázolták fel Kövi Pál életét az Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma című tárlat keddi megnyitóján Székelyudvarhelyen. A gasztronómiai témájú kiállítás egy magánkezdeményezésnek köszönhetően valósult meg, melyhez a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest is csatlakozott. Trucza Adorján ötletgazda, a Taste of Transylvania egyik megálmodója és a Páva KulinariQum Egyesület vezetője úgy fogalmazott, hogy az Erdélyi lakoma minden hazai séf számára szakmai biblia, ami irányt mutat, hogy céltévesztés esetén is visszatérhessenek az origóhoz.

– Erdély egy gasztronómiai ütközőzóna, az itt élő öt nép minden kulturális irányzatban, így a gasztronómiában is jelentős hatást gyakorolt egymásra. Kövi Pál bartóki és kodályi módszerekkel látott neki a múlt század receptjei összegyűjtésének, mikor már multi­milliomos volt. Ez az alázat számunkra követendő példa

– hangsúlyozta Trucza.

A gasztronómia összeköt, de meg is különböztet

Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a kiállítás előfutára lehet annak a gasztronómiai évnek, ami 2027-ben vár Hargita megyére.

– Örülök, hogy ezt a tárlatot olyan formában állították össze, hogy egy vándorkiállítás keretében hozzánk is elérkezett

– emelte ki.

– Kövi Pál története számunkra nemcsak egy sikeres ember történetét jelenti, hanem a 20. századi magyar emberi sors lenyomatát is tükrözi: világot járva, de mindig visszanyúlva az emlékekhez, ízekhez, gyökerekhez

– fogalmazott a megnyitón Szakács-Paál István polgármester, aláhúzva, hogy az erdélyi magyarságnak csak így lehetett és ma is így lehet hitelesen léteznie. – A gasztronómia nemcsak hagyomány, nemcsak egy örökséget és a tárgyakat jelenti, hanem a mindennapok része, ami megerősít és jó értelemben meg is különböztet bennünket – emelte ki.

Népek szokásainak ötvözete

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke arra mutatott rá, hogy Kelet-Európa az erdélyi magyarság számára mentalitást is jelent, amivel együtt jár az, hogy a nyugati szolgáltatásokról nálunk máig azt érzik sokan, hogy jobbak, és azokat kell átvenni.

– Valójában azokat a technológiákat kell elsajátítani, amelyekkel helyi értékekből identitást építenek, és amelyekkel megszerettetik másokkal az illető régiót. Ehhez mentalitásváltásra volt szükség

– hangsúlyozta.
Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma képviseletében Vincze Máté államtitkár Kövi Pál munkáját különleges és furfangos értékmentésnek nevezte. Kövi Pál életútját Kósa András László, a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest vezetője mutatta be, aki szerint régiónkban a gasztronómia nem csupán szolgáltatás, hanem családi ügy.

– Székelyföldön nem azért van kevés jó étterem, mert nem lenne elég jó alapanyag, illetve tudás, hanem azért, mert az emberek otthon főznek

– fogalmazott.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum részéről Velle-Varga Orsolya igazgatóhelyettes azt emelte ki, hogy Kövi Pál felismerte és alázattal rajongott a sokszínű erdélyi gasztronómiáért, ahol a szász precizitás, a székely füstös szalonnaíz, a zsidó leleményesség és az örmény fűszeres ízvilág összeér.