Gârbacea Florin George a csíkszeredai Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézetében (ICDCRM) – egy, a klímaváltozás témájában megszervezett nemzetközi tudományos konferencián – tett látogatása során lapunk érdeklődésére elmondta: a hazai erdőkben már most jól érzékelhetőek a változások.

Nem bírja gyökerekkel a luc

Egyes fafajok ellenállóbbak az új klimatikus viszonyokkal szemben, mások viszont kifejezetten érzékenyek: a leginkább veszélyeztetett fajok közé tartozik a lucfenyő és a jegenyefenyő, délen pedig a tölgyesek egy része is jelentős károkat szenved. A szakember szerint különösen az alacsonyabban fekvő lucfenyvesekben figyelhetők meg tömeges kiszáradások, valamint egyre gyakoribbak a széldöntések is, miután a klímaváltozás nemcsak a csapadékviszonyokat módosítja, hanem a szélsőséges időjárási események intenzitását is növeli: a légkörben felhalmozódó többletenergia erősebb viharokat és nagyobb hőmérsékleti ingadozásokat eredményez. A lucfenyő sekély gyökérzete miatt pedig különösen sérülékeny az ilyen körülmények között, ezért sok helyen nem képes ellenállni a viharoknak és a szárazságnak.

A szakember szerint emiatt hosszabb távon a fafajok természetes elterjedése is átalakulhat. A lucfenyő potenciális élőhelye várhatóan fokozatosan visszaszorul Romániában, ezért az erdőgazdálkodásnak alkalmazkodnia kell az új klimatikus feltételekhez. A jövő erdészete nagyobb rugalmasságot igényel a fafajok megválasztásában: egyes, korábban tűlevelűekkel borított területeken fokozatosan a szárazságtűrő lombos, az új környezeti feltételekhez jobban alkalmazkodó fajok telepítése válhat szükségessé.

– A klímaváltozás jelentősen befolyásolja a luc- és jegenyefenyő élőhelyének jövőbeli elterjedését. A 2100-ig szóló klímamodellek szerint e fajok természetes élőhelye Romániában jelentősen beszűkülhet. A lucfenyő fokozatosan kiszorul az alacsonyabb fekvésű területekről, és elsősorban a magasabb, 1600–1800 méter tengerszint feletti magasságban fekvő övezetekre korlátozódhat. Mivel ezek a területek viszonylag kicsik, a faj számára hosszú távon alig marad megfelelő élőhely. A folyamat lényegében egy függőleges vándorlást jelent: a tűlevelűek egyre magasabb régiókba húzódnak vissza, miközben az alacsonyabb zónákban fokozatosan a bükk és más lombos fafajok veszik át a helyüket. Az erdőgazdálkodásnak alkalmazkodnia kell: az érintett területeken olyan lombos fafajok telepítésére kell törekedni, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozás hatásainak

– mondta Gârbacea.

A hegyoldalban, de az íróasztalon is

Mindez az erdészeti szabályozás módosítását is indokolttá teszi. A korábbi erdőtípus-besorolások és technikai normák ugyanis olyan klimatikus feltételekhez igazodtak, amelyek mára megváltoztak. Ha például egy térségben az átlaghőmérséklet több fokkal emelkedik, az erdők fejlődési ciklusát meghatározó természetes feltételek sem maradnak azonosak, ezért az erdőgazdálkodási gyakorlatot is újra kell gondolni, jelentette ki a főfelügyelő. Ugyanakkor a felügyeleti munka átalakítását is célul tűzte ki. A közelmúltban kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési rendszert vezettek be, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok célzottan lépjenek fel a problémás területeken. A módszer már az első hónapokban eredményesnek bizonyult, és a tervek szerint 2026-ban tovább növelik az ellenőrzések számát. Az ellenőrzések hatékonyságát egy új digitális alkalmazás is segíti majd. A terepen dolgozó erdészeti felügyelők az ellenőrzések adatait valós időben rögzítik egy központi rendszerben, amely lehetővé teszi a tevékenység folyamatos nyomon követését és az eredmények értékelését. A rendszer földrajzi helyadatokat is rögzít, így azonnal láthatóvá válik, hogy az ország mely területein történt ellenőrzés, és hol szükséges erősíteni a jelenlétet.

A felügyelet a jövőben több tematikus ellenőrzést is tervez. Ezek kiterjednek az erdőfelújításokra, a faanyagtelepek működésére, az erdőterületeken létesített építményekre, valamint a nem állami kezelésű erdők – például a közbirtokosságok – gazdálkodására is. Utóbbiak esetében a főfelügyelő szerint a jogi szabályozás jelenleg nem elég egyértelmű, miközben jelentős erdővagyont kezelnek, működésükhöz számos konfliktus kapcsolódik.

A hatóság célja, hogy az ellenőrzések átláthatóak és következetesek legyenek, és ne merülhessen fel annak gyanúja, hogy egyes térségek vagy erdőgazdálkodók elkerülik a felügyelet figyelmét. A legfontosabb szempont továbbra is az erdők védelme és a fenntartható gazdálkodás biztosítása, hangsúlyozta Gârbacea.