A Minőségi pálinkakészítés elnevezést viselő szakmai konferencián – melynek célja, hogy fórumot teremtsen a minőségi párlatkészítés iránt elkötelezett szakemberek és termelők számára – számos érdeklődő volt jelen, ahol neves előadók, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet professzorai, pálinkabírák – dr. Kókai Zoltán, dr. Kun Szilárd, dr. Friedrich László, Takács László, János Előd – osztottak meg hasznos tudást.    

Az idei megmérettetésre 818 mintát küldtek a pálinkafőző mesterek, amiket komoly szakmai zsűri bírált el. A díjkiosztó gálán pedig 211 arany, 263 ezüst és 165 bronz talált gazdára.

Az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenynek köszönhetően Csíkszereda egy napra mindenképpen a pálinka fővárosa – mondta érdeklődésünkre Becze István szervező, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke. „Minden versenynek megvan a maga izgalma, most is így volt. Ezúttal is egy olyan időszakban hirdettük meg a versenyt, amikor éppen több hasonló eseményre is lehetett nevezni, így sok rendezvénnyel versenyeztünk a figyelemért. Ennek ellenére sikerült elérnünk a szükséges mintaszámot ahhoz, hogy az Ákovitát komoly, szakmai pálinkaversenynek tekinthessük. A cél ugyanaz maradt, mint az induláskor, hogy egyre jobb pálinkák készüljenek, és folyamatosan javuljon a minőség. Szerencsére ezt el is értük. Székelyföldön is egyre több kiváló pálinkafőző műhely van, amire méltán lehetünk büszkék. Külön öröm számunkra, hogy egyre többen vállalják a kereskedelmi főzde indítását is, annak minden kihívásával együtt. Fontos, hogy a helyben készített, hivatalosan bejegyzett pálinkák szerves részei legyenek a gasztronómiánknak és legyen a kínálatban helyi gyümölcsből készült, minőségi, saját pálinka. Ez óriási lehetőség számunkra. Hiszem, hogy ez lehet az alapja a vidéki közösségek hosszú távú fennmaradásának” – mutatott rá az SZGE elnöke.

A köszöntőbeszédek alkalmával Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta: a pálinkafőzés nemcsak mezőgazdasági vagy ipari tevékenység, hanem kultúra, filozófia, művészet is. Egy jó pálinkához türelem, szakértelem, kreativitás és szenvedély kell, ugyanazok az értékek, amelyekre egy jó közösség is épül.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora kiemelte, hogy a kulturált pálinkafogyasztás egyre nagyobb szerepet kap. Megjegyezte: nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában egyedülálló módon foglalkozunk a pálinkakészítés tudományával egyetemi szinten, mert célunk, hogy a vidéki tudás és hagyomány még magasabb szintre emelkedjen.

Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke rámutatott: a pálinka nemcsak agrártermék, hanem turisztikai vonzerő is. A helyben készült minőségi pálinka hozzájárul a térség gasztronómiai arculatához, és ezáltal vonzóbbá teszi a vidéket a látogatók számára is. A pálinka több mint ital, erősíti a helyi identitást, a gazdaságot, és élénkíti a turizmust. A pálinka összeköt.

A pálinka összehozza a közösséget – nyomatékosította Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntőbeszédében. A megyeelnök rámutatott, hogy a pálinka és az Ákovita „számunkra a hagyományt, a hitelességet és a minőséget jelenti. Ma Székelyföldön már többnyire jó pálinkát lehet inni, mert igényesek vagyunk magunkkal szemben.”

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Ákovita az idén is bizonyította, hogy nemcsak szakmai, hanem Kárpát-medencei találkozóhely is.