– Milyen sajátos feladatai és kihívásai vannak egy magyar nyelvű közszolgálati rádiószerkesztőségnek Bukarestben, az országos központban?

– A Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének feladatai alapvetően megegyeznek a román közszolgálati rádió többi magyar nyelvű műhelyének küldetésével: hiteles és pontos tájékoztatást nyújtani, naprakész, kiegyensúlyozott és objektív műsorokat készíteni. A közszolgálatiság számunkra azt is jelenti, hogy a tájékoztatás mellett hozzájárulunk a romániai magyar közösség identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez, miközben tisztelettel és érzékenységgel fordulunk a többségi társadalom és a többi kisebbség felé. Alapelveink a szólásszabadság, a politikai semlegesség és az objektivitás. Fontos kiemelni, hogy az immár több mint nyolc évtizede alapított bukaresti Kisebbségi Szerkesztőség magyar adása országos hatósugarú. Ez azt jelenti, hogy műsoraink elsősorban Erdély, a Bánság és a Körösök-vidéke magyarlakta térségeiben, valamint a Kárpátokon túl, Bukarestben és környékén hallhatók. Jelenleg kizárólag középhullámon sugárzunk: hétköznapokon 15–16 óra között, vasárnap pedig 10–10.20 között. Az, hogy országos magyar nyelvű közszolgálati műsort készítünk a fővárosból, egyszerre jelent megtiszteltetést és nagy felelősséget. Bukarestből gyorsan és első kézből tudunk beszámolni a központi intézmények döntéseiről, a kisebbségeket érintő ügyekről, és igyekszünk olyan információkat közvetíteni, amelyek segítik a romániai magyar közösséget a tájékozódásban és az eligazodásban.

– Mi jelent kihívást a munkájukban? 

– A legnagyobb kihívást ma a megmaradás és a megújulás jelenti. Néhány éven belül valós problémává válhat a bukaresti Kisebbségi Szerkesztőség elöregedése, miközben a folyamatos, magas színvonalú munka fenntartásához elengedhetetlen a csapat fiatalítása. Olyan magyar anyanyelvű szerkesztőkre és külső munkatársakra van szükség, akik szakmailag felkészültek és vállalják a fővárosi lét kihívásait. Ilyen kollégákat azonban Bukarestben nem könnyű találni. Emellett a technikai feltételek is nehezítik a munkánkat: műsoraink jelenleg csak középhullámon érhetők el, ami a mai digitális médiakörnyezetben komoly hátrányt jelent a hallgatók elérésében. Mindezek ellenére törekszünk arra, hogy értéket közvetítsünk, és a rendelkezésünkre álló keretek között a lehető legszélesebb közönséghez juttassuk el a magyar szót a román fővárosból.

– Hogyan tud a bukaresti szerkesztőség országos léptékben releváns, de közösségközeli tartalmakat nyújtani a hallgatóknak?

– A Bukaresti Rádió egyik legnagyobb előnye az országos lefedettség és az egyórás, tömör műsoridő. Napi hatvan perc intenzív, sűrített tájékoztatást kínálunk: híreket, sportot, lapszemlét és tematikus műsorokat. Legrégebbi rovatunk, A nap jegyzete immár 35 éve létezik, és tudomásunk szerint egyetlen más magyar nyelvű hazai rádióadónak sincs ehhez hasonló véleményrovata. Ebben a napi ötperces műsorban a legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekkel foglalkozunk, avatott publicisták és egyetemi oktatók közreműködésével. Az évek során itt hangzottak el többek között Fodor Sándor, Halász Anna, Lászlóffy Aladár, Szász János, Horváth Andor, Molnár Gusztáv és Ágoston Hugó írásai. Jelenleg pedig Demény Péter, Sarány István, Ambrus Attila, Székely Ervin és Székedi Ferenc véleményét hallhatják a hallgatók. Legfiatalabb rovatunk a 2022 márciusában létrejött Közelről távolról, amelynek házigazdája Garzó Ferenc, az MTI egykori tudósítója. Ugyanakkor idén lesz tízéves Farkas-Ráduly Melánia csütörtöki nyelvművelő rovata, a Szövegkovács. A tartalom mögött ma is felkészült, művelt szerkesztői csapat áll. Meggyőződésem, hogy amíg képesek vagyunk hitelesen, pontosan és objektíven tájékoztatni, addig a hallgatók is időt szánnak ránk, és bizalommal fordulnak felénk. 

– A mai médiatérben milyennek látja a rádiózás pozícióját?

– A rádió jövőjéről gyakran – és különösen ma, a rádió világnapján – felmerül a kérdés, hogy képes-e túlélni a technológiai változásokat. A rádió azonban már túlélt több korszakváltást: a televízió megjelenését, az internet térhódítását, és ma a mesterséges intelligencia jelenti számára a legnagyobb kihívást. Mindezek ellenére a rádió lényege nem elsősorban technológiai kérdés, hanem emberi kapcsolat. A rádió változik, de az alaphelyzet állandó: valaki beszél, és valaki hallgatja. Ez a kapcsolat közösséget teremt, közszolgálatot jelent, és mindennapi jelenlétet a hallgatók életében.
A Bukaresti Rádiónak nagyon hűséges hallgatói tábora van, és bízunk benne, hogy ez a jövőben is megmarad. A mesterséges intelligencia kétségtelenül segítséget nyújthat a rádiós újságírók munkájában: képes szöveget írni, zenét válogatni, sőt hangokat is létrehozni, és sok tekintetben gyorsabbá, pontosabbá teheti a szerkesztőségek működését. Ugyanakkor nem helyettesítheti az embert. A rádió lényege – hangsúlyozom – az emberi jelenlétben rejlik: abban a pillanatban, amikor egy ismerős hang szólal meg, és a hallgató úgy érzi, személyesen hozzá beszélnek, vagy abban a közös élményben, amikor egyszerre sokan hallgatják ugyanazt az adást. A mesterséges intelligencia segíthet jobb rádiót készíteni, de a kíváncsiság, az érzelem, a spontaneitás és a hallgatóval való élő kapcsolat nem programozható teljes mértékben.

– Mit jelent Önnek csíkszeredaiként, hogy a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségét vezeti? Mit hozott magával csíki gyökereiből ebbe a munkába?

– Csíkszeredában nőttem fel, ott jártam iskolába, ott tanultam meg figyelni a világra és az emberekre. 1992 őszén érkeztem Bukarestbe egyetemre, és azóta ez a város lett az otthonom, de a csíki gyökereim mindvégig velem maradtak. Különös és megtisztelő felelősség, hogy ma a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségét vezethetem: hidat építeni a főváros és a szülőföld, a különböző közösségek és nemzedékek között, úgy, hogy közben az anyanyelv és a magyar kultúra szeretete iránytűként kísérjen. Otthonról nemcsak ezt a szeretetet hoztam magammal, hanem a csíkiakra jellemző rendet, fegyelmet és kitartást is. Az egykori Matematika–Fizika Líceum – a mai Márton Áron Főgimnázium – diákjaként a logikus, „matekos” gondolkodásmódot is útravalóul kaptam. Számomra ez nem pusztán számokhoz való érzéket jelent, hanem pragmatikus és reális hozzáállást a mindennapokhoz. Azt a képességet, hogy az ember átlássa a helyzeteket, rendszerezze az információkat, ok-okozati összefüggésekben gondolkodjon, és a feladatokat higgadtan, lépésről lépésre oldja meg. A rádiós munkában ez különösen fontos: a pontos időbeosztás, a szerkesztőségi folyamatok összehangolása, a váratlan helyzetek kezelése mind olyan terület, ahol a józan, strukturált gondolkodás és az aprólékos szervezés elengedhetetlen. Ez a szemlélet segít abban is, hogy a döntéseimben a realitás, a felelősség és a közösség iránti elkötelezettség egyszerre legyen jelen. Bár évtizedek óta Bukarestben élek, a szülővárosommal és a családommal soha nem szakadt meg a kapcsolatom. Naprakészen követem az otthoni eseményeket, és gyakran járok haza. Talán éppen ez ad erőt és hitelességet a munkámhoz: hogy bárhol is vagyok, magamban hordozom Csíkszeredát, és igyekszem ezt az örökséget a rádión keresztül is továbbadni.

– Mit tart ma a Bukaresti Rádió magyar adása legfontosabb feladatának a romániai médiatérben? 

– A Bukaresti Rádió magyar adása számára ma a legfontosabb feladat, hogy műsorai minél több hallgatóhoz eljussanak, és a változó médiakörnyezetben is megtalálják az utat a közönséghez. A Bukaresti Rádió magyar adása a legrégebbi magyar nyelvű rádióműsor Romániában: 2025. május 2-án ünnepelte 80. születésnapját, és 1948 óta megszakítás nélkül szól magyarul a román fővárosból. Ez a folytonosság nemcsak hagyomány, hanem felelősség is. Az elmúlt években azonban több kihívással kellett szembenéznünk. Két frekvenciánkat is elveszítettük, és ezzel együtt hallgatókat több régióban, köztük Székelyudvarhely és Szatmárnémeti környékén. Jelenleg kizárólag középhullámon sugárzunk, ami a vétel minőségét tekintve nem mindenhol ideális. Éppen ezért a klasszikus földi sugárzás mellett kulcskérdéssé vált az online jelenlét megerősítése. Honlapunk, a bukarestiradio.ro 2009 óta működik napi frissítéssel: itt nemcsak híreket közlünk, hanem visszahallgathatók a publicisztikák, interjúk, rovatok és tematikus műsorok is. Emellett közösségi oldalunkat (Facebook/Bukaresti Rádió) is rendszeresen frissítjük, hogy kapcsolatban maradjunk hallgatóinkkal. A következő fontos lépés az élő online stream elindítása, valamint az, hogy adásaink a Román Rádió mobilalkalmazásán keresztül is hallgathatók legyenek. Erre már ígéretet kaptunk a rádió új vezérigazgatójától. 
A célunk világos: megőrizni és bővíteni a hallgatói közösséget, megtartani a hitelességet és a szakmai színvonalat, valamint biztosítani, hogy a bukaresti magyar szó a jövőben is eljusson mindenhová, ahol szükség van rá.