– Évtizedes önkormányzati tapasztalattal a háta mögött, 2024 októberében vette át a polgármesteri tisztséget. Jelentett ez új kihívást az Ön számára? 

– A feladat súlya természetesen más, de maga a munka nem volt ismeretlen. Tíz éven keresztül községmenedzserként dolgoztam Oroszhegyen, így a pályázatok, közbeszerzések, beruházások, fejlesztések és a civil szervezetekkel való együttműködés mindennapjaim részei voltak. Tudtam, mire vállalkozom. Ami nehézséget okozott, az a tavaly elfogadott 52-es sürgősségi kormányrendelet volt, amely jelentősen korlátozta a kifizetéseket akkor is, ha az önkormányzat rendelkezett a szükséges forrásokkal. Ennek következtében tartozások halmozódtak fel, amelyeket most igyekszünk rendezni.

– Milyen jellegű gazdasági és jogszabályi környezetben kell ma egy községet vezetni?

– Folyamatosan változó szabályozási környezetben dolgozunk, ami önmagában is komoly kihívás. Országos szinten gazdasági korrekciós program zajlik, közigazgatási reform körvonalazódik, és jelentős személyzeti csökkentésekről is szó esik. Ilyen körülmények között különösen fontos a megfontolt tervezés. A helyi adók emelése sokfelé elégedetlenséget váltott ki, még akkor is, ha a pályázatok önrészét biztosítani kell – ugyanakkor úgy vélem, mértéktartásra van szükség. Oroszhegyen az adóalaphoz képest a lehető legalacsonyabb kulcsot választottuk, hogy a lakosság terhei ne növekedjenek aránytalanul.

– A nehézségek ellenére több fejlesztés is elindult a községben. Melyek a legfontosabbak?

– Egyik kiemelt projektünk a régi, 130 éves községháza felújítása PNRR-pályázat keretében. A 2,7 millió lejes támogatás révén egy kétszer 230 négyzetméteres épület újulhatott meg, ahol 16 irodából álló inkubátorházat alakítunk ki kezdő vállalkozók számára.

– Indokolt az inkubátorház?

– Úgy láttam, számos jó ötlet és kezdeményezés azért nem valósul meg, mert a fiatalok nem mernek belevágni. Gyakran a jogi háttér, az adminisztráció és a kezdeti költségek riasztják el őket. Mi abban szeretnénk segíteni, hogy minimális saját hozzájárulásuk mellett biztosítjuk számukra az infrastruktúrát, a rezsit, a berendezett irodát és a jogi hátteret. Három évig működhetnek az inkubátorházban, majd – ha szükséges – két évig posztinkubációs lehetőséget is biztosítunk. Ugyanakkor fontos, hogy ez ne csupán gazdasági, hanem szellemi műhely is legyen. Az informatikusok, marketingesek, tervezők, honlapfejlesztők – egymást erősíthetik, tudásukat megoszthatják, és ezzel a közösség is gazdagodik. A cél az, hogy fenntartható helyi vállalkozások jöjjenek létre.

– A közösségi élet milyen szerepet kap a település fejlesztése irányában?

– Fontosnak tartjuk a civil szervezetek és az egyházak támogatását. Tavaly 22 civil szervezet részesült önkormányzati támogatásban, és mindhárom egyházat segítettük. Az oroszhegyi templom padcseréjére például 190 ezer lejes pályázati forrást sikerült elnyernünk. Emellett az önkéntes tűzoltó-egyesületek felszerelésének bővítésére is jelentős támogatást szereztünk: egy harmincezer eurós LEADER-pályázat révén korszerű eszközökkel gazdagodhatnak az egyesületek, ami a község biztonságát szolgálja. A kulturális rendezvények szintén közösségformáló erőt jelentenek. Tavaly indítottuk el az Oroszhegyi Nyári Estéket, amely nagy sikert aratott, mintegy háromezer látogatóval. A hagyományos események – a Nárcisz Fesztivál, a Szent István-napok, a Szilvanapok, valamint számos bál és ünnepség – továbbra is pillérei a közösségi életnek. 2025-ben száz rendezvényünk volt a községben…

– Az oktatás területén is fejlesztési program indul. Mit érdemes erről tudni?

– Egy 1,7 millió lejes pályázat révén átfogó tehetséggondozó programot indítunk az oroszhegyi és a szentkirályi iskolában, amely közel 200 diákot és harminc pedagógust érint. Nem csupán felkészítőórákról van szó, hanem tanulási stratégiák elsajátításáról, pálya­vá­lasztási tanácsadásról, mo­­ti­vációs tréningekről és táborokról is. Két STEM-labort (a természetudományi és technológiai – szerk. megj.) is létrehozunk, amelyek modern eszközökkel segítik a szemléltető oktatást. A jövőnk a fiatalok kezében van: ha elmennek tanulni, tudással, kapcsolatokkal gazdagodnak, és amint hazatérnek, a közösséget erősítik.

– Nagyszabású infrastrukturális beruházások is előkészítés alatt állnak.

– Félve beszélek róluk, mert hatalmas és kényes, ugyanakkor szükségszerű munkák. Az egyik a szennyvízhálózat felújítása és bővítése Oroszhegyen, Szentkirályon és Tibódban. Az Anghel Saligny programban 9,5 millió lejes pályázatunk van, amelyhez 20–25 százalékos önrész szükséges. Minden engedélyünk megvan, megkötöttük a finanszírozási szerződést a Fejlesztési Minisztériummal, most indul a közbeszerzés. Ez azt jelenti, hogy fel kell ásni az utcákat, minden kapu előtt munkálatok lesznek, a rendszert át kell mosni, a csöveket tisztítani, minden házhoz be kell kötni. Másfél évig eltarthat, és nem lesz népszerű, de ez vissza nem térő alkalom. Ha most nem lépünk, önerőből nem tudnánk megvalósítani. A másik nagy terv a gázhálózat kiépítése. Az elosztóállomás már megvan Szentkirályon, a teljes beruházás 40 millió lej lenne, egyelőre 15 milliót kaptunk. Első körben Szentkirály felső részét és Oroszhegy alsó részét látnánk el, ahol a közintézmények is találhatók.

– Hogyan látja Oroszhegy község jövőjét ezek fényében?

– Élhető, fejlődő községet szeretnénk. Befejezni a víz-, szennyvíz- és gázhálózatot, hogy utakat tudjunk aszfaltozni, mert erre már csak akkor kaphatunk támogatást, ha az alapinfrastruktúra rendben van. Közben kulturális rendezvényekkel, oktatási projektekkel próbáljuk élénkíteni a közösségi életet. A „kisebb” terveink között szerepel Ülkében egy a magyar kormány támogatásával létrejövő napközi otthon átadása, Szenttamáson közösségi tér kialakítása, Tibódban játszótér és filegória, Fancsalban közösségi tér létesítése. Szentkirályon elkészült a híd Hargita Megye Tanácsának költségén, ehhez mi öt kerülőutat építettünk. A községben sáncokat fedtünk le, kisebb parkolókat létesítettünk, közel 5 km községi utat javítottunk és köveztünk le, felújítjuk az iskolák sportpályáit. Oroszhegyen az inkubátorház lesz az egyik új színfolt. A cél az, hogy mindenki jól érezze magát itt, és megtalálja a számítását: a nehézségek ellenére dolgozunk rajta, hogy a község ne csak működjön, hanem fejlődjön is.