– Mióta érdekel a gasztronómia, és hogyan kezdődött ez az érdeklődésed, miben mutatkozott meg?

– Kiskorom óta figyelem, ahogy nagymamám és édesanyám alkot a konyhában, nagyon szeretek a közelükben lenni. Talán innen indult. Ugyanakkor tavaly az iskolában is többször főztünk, ami nagyon jó élmény volt, és magával hozta azt, hogy beírattak az Ifjú Séfek Versenyére, amelyen már tavaly is részt vettem. 

– Annak, aki sosem hallott fiataloknak, kezdőknek szóló főzőversenyről, mit mondanál el ezzel kapcsolatban? 

– Húsz diák kapott meghívást a versenyre, miután egy-egy, főzésről, illetve sütésről készült videónkkal kellett neveznünk, ahol román nyelven ismertetjük az étel elkészülésének folyamatait. A verseny háromnapos, először a csapat-, majd az egyéni versenyekre kerül sor, aztán a harmadik napon a döntőre.

– Milyen kihívásokkal találkoztál itt?

– Rögtön, ahogy megérkeztünk, egy rövid feladatot kaptunk: fűszereket kellett összeírnunk, és akinek sikerült a legtöbbet felsorolni, kapott tíz perc előnyt a főzéshez. A mi csapatunk nyert, majd jött a következő feladat: az ismertetett alapanyagokból másnapra egy recept alkotása a főzéshez. A húsfajta meglepetés volt, olyan receptet vártak el tőlünk, amelyhez majd bármilyen húst lehet illeszteni. Végül csirkehússal kellett dolgoznunk, készítettünk egy brokkoli-karfiol pürét, joghurtos-citromos szószos salátát és sült csirkét. Szerdán, az egyéni versenyen szűzpecsenye készítése volt a feladat, körettel és szósszal, én rozmarin­gos szűzpecse­nyét készítettem grillezett zöld­­ségekkel és ribizli­szósszal. Még aznap meg­tudtam, hogy azon négy diák között vagyok, aki továbbjutot­t a döntőbe, ahol pisztránggal kell majd dolgozni.

Ez nagyon nehéz volt, hiszen nehezítésként desszertként túrófánkot is kellett készíteni, beépítve a receptbe a grá­nátalmát. A pisztráng mellé céklás-krumplis-panírmorzsás gombócot készítettem, brokkolis-paradicsomos-póréhagymás pü­rét, va­­lamint tejszínes-citromos szószt. A túró­fánkhoz almás-gránátalmás öntet készült.

– Mennyit készültél erre a versenyre?

– Otthoni főzésekkel készültem, megnéztem néhány videót, de nem volt különösebb profi készülődés. Édesanyám sok mindent és jókedvvel főz, mindig kitalál valami újat, ez engem is inspirál.

– A vetélkedő egyik fontos jellemzője a kétnyelvűség, mind a csapattársakkal, mind a zsűrivel való kapcsolattartáshoz szükség volt a román nyelv társalgási szintű ismeretére. Hogyan boldogultál ezzel?

– A verseny lefolyása alatt nem okozott számomra nehéz­séget a román nyelvű kommunikáció, mivel elég jól tu­dok románul. Megértették, amit mond­­tam, és tudtam kom­­mu­ni­­kálni, különösebben nem készültem ezen a téren.

– Otthon is gyakorlod a receptalkotás folyamatát?

– Általában recepteket keresek, ezeket továbbfejlesztem, elkészítem a magam módján. Otthon a fő vonalat a hagyományos ételek – húsleves, bécsi szelet – jelentik, de mindig jut idő arra, hogy kipróbáljunk újdonságokat is. Természetesen egy otthoni főzés egyáltalán nem hasonlít a versenybelihez, ahol profi körülmények, eszközök, technológiák álltak rendelkezésünkre. Hétvégente én főzök, de amikor időm van, hétköznap is kipróbálok egy-egy receptet, tanulni, fejlődni szeretnék ezen a téren.

– A főzésen kívül mi az, ami kikapcsol, feltölt? 

– Sütni is nagyon szeretek, emellett a műkörömépítés és a rajzolás a kedvenc elfoglaltságaim.

– Milyen terveid vannak? Mekkora szerepe lesz a gasztronómiának az életedben a továbbiakban? 

– Szeretnék jövőre is részt venni a versenyen, és a középiskolai tanulmányaim befejeztével terveim között szerepel a gasztronómiával kapcsolatos képzés, egyetem keresése, hiszen érdekel, inspirál ez a terület.