2027 utáni időszakra tervezett uniós agrárpolitika komoly aggodalmat keltett az európai gazdatársadalomban, így a székelyföldi termelők között is – mondja Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ügyvezető igazgatója. A Hargita Népének nyilatkozva összefoglalta: az Európai Bizottság (EB) új költségvetési javaslata alapján jelentősen csökkennének az agrártámogatások, aminek következtében a jelenlegi, „többé-kevésbé stabil” rendszer megbillenhet. Ha pedig a gazdasági értelemben így is sokszor határhelyzetben teljesítő gazdák kevesebb jövedelemhez jutnak, az nemcsak az ők és családjaik megélhetését, hanem az ágazat egészét, illetve a mezőgazdaság, mint életpálya jövőképet teszi próbára.

86 milliárdot vágnának, de ez többet jelent

– Sokan már most is úgy látják, hogy a befektetett nehéz munka mellett is a mezőgazdasági tevékenységből önmagában nem igazán lehet nyereséget termelni, tehát az egyenletben a támogatás az, ami „tiszta nyereségnek” számít. Ha ez a támogatás jelentősen csökken, az komoly megélhetési gondokat okozhat a székely gazdáknak is

– jelezte Könczei Csaba. 

Az uniós tervezet szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) különálló támogatási formája megszűnne, és beolvadna más uniós alapokba, például a kohéziós alapba. Ez nemcsak a pénzösszeg csökkenését jelentené, hanem a támogatási rendszer átláthatóságának és működőképességének meggyengülését is

– magyarázta a szakember. Számokban kifejezve: míg a jelenlegi ciklusban uniós szinten 386 milliárd euró jutott mezőgazdasági támogatásra, 2028-tól ez az összeg 300 milliárd euróra zsugorodna, ami kb. 20 százalékos csökkenést jelent, de, ha ráadásul figyelembe vesszük az inflációt és a pénz vásárlóértékének romlását, ez nagyobb, akár 50 százalékos tényleges visszaesést is jelenthet a támogatások értékében.

Ha borul a status quo, oda az egyensúly

Könczei Csaba szerint ezek a változások teljesen felborítják a jelenlegi rendszert, és bár egyelőre senki nem tudja, milyen hatással lesznek a termelési folyamatokra és az értékesítésre, ahhoz nem fér kétség, hogy negatívan hatnak majd az ágazatra. 

– Ráadásul épp kezdett valamelyest helyreállni a gazdák bizalma a KAP iránt, és ez a bizalom most megrendült. Bár a tervezetet még nem fogadták el, annak kapcsán sok még a feltételezés, már most komoly bizalmatlanságot váltott ki a gazdák körében

– állapította meg a politikus, aki szerint a gazdák között „az Unió iránti szkepticizmus egyre erősebb, de sok múlik azon, hogy az agrárminiszterek és a gazdaszervezetek képesek-e közösen fellépni Brüsszelben a gazdák érdekeiért”.
Könczei Csaba úgy látja, még van remény a változásra, de ehhez komoly összefogásra van szükség. 

– Ha a tagállamok közösen állnak ki a kétpilléres támogatási rendszer megtartásáért, még elérhető, hogy legalább a következő költségvetési ciklusban megmaradjon ez a jól működő struktúra

– mondta. 

Nagy a tét. Így alakítanák át a KAP rendszerét
A Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió egyik legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodók munkáját segíti. Az Európai Bizottság nemrég bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetés-tervezetét, amely komoly változásokat hozna a KAP-ban. A javaslat szerint a mezőgazdaság támogatása jelentősen csökkenne: a jelenlegi 386 milliárd euró helyett csak 300 milliárd jutna a szektornak. Emellett a KAP önállósága megszűnne, mivel beolvasztanák egy új „Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek” nevű közös alapba, más uniós támogatásokkal együtt. A hagyományos kétpilléres rendszer – amely világosan elkülönítette a közvetlen támogatásokat és a vidékfejlesztést – megszűnne, és a területalapú támogatásokat is korlátoznák. A tervezet miatt a gazdák attól tartanak, hogy veszélybe kerül a megélhetésük, gyengül a piaci versenyképességük, de ennek mentén romolhat az európai élelmiszerbiztonság is.