A gabonafélék esetében jelentős terméshozamot regisztráltak tavaly az országban. A szemestermények vetésterülete 2025-ben 5,1 millió hektár volt, ami mintegy 34 ezer hektárral több az előző évinél, miközben az össztermelés 17,9 millió tonnáról 24,5 millió tonnára nőtt, vagyis körülbelül 6,6 millió tonnával bővült. A búza vetésterülete 2,27 millió hektárról 2,31 millió hektárra emelkedett, a termés pedig 9,3 millió tonnáról 12,7 millió tonnára nőtt. Az árpa területe 531 ezerről 629 ezer hektárra bővült, a termelés pedig 2,2 millió tonnáról 3,4 millió tonnára emelkedett. A zab vetésterülete 69 ezerről 77 ezer hektárra nőtt, a termés 144 ezer tonnáról 211 ezer tonnára emelkedett. A szemes kukorica esetében ugyanakkor a vetésterület csökkent, 2,11 millió hektárról 1,97 millió hektárra, de a termés így is nőtt: 6 millió tonnáról 7,8 millió tonnára. Összességében a gabonafélék vetésterülete 0,7 százalékkal, a termelés pedig 37,2 százalékkal emelkedett, főként a többlethozamok javulásának köszönhetően.
A szemes termésű hüvelyesek – bab, borsó, lencse – vetésterülete 119 ezerről 114 ezer hektárra csökkent, ugyanakkor a termés 126 ezer tonnáról 244 ezer tonnára nőtt, ami 93,7 százalékos bővülést jelentett, elsősorban a hektáronkénti megfelelő hozamok növekedése miatt.

Az olajnövények – napraforgó, szója, repce – csoportjában a vetésterület 1,92 millió hektárról 2,13 millió hektárra nőtt, a termelés pedig 3 millió tonnáról 4,8 millió tonnára emelkedett. Tehát összességében növekedés könyvelhető el, de lebontva árnyaltabb képet mutat az eredmény. A napraforgó vetésterülete 1,24 millió hektárról 1,21 millió hektárra csökkent, de a termés 1,5 millió tonnáról 2,06 millió tonnára nőtt. A szója vetésterülete 146 ezerről 126 ezer hektárra mérséklődött, a termelés pedig 299 ezer tonnáról 253 ezer tonnára csökkent. A repce esetében jelentős növekedést mértek: a vetésterület 522 ezerről 788 ezer hektárra bővült, a termelés pedig 1,18 millió tonnáról 2,5 millió tonnára emelkedett. Összességében az olajnövények termelése 60,9 százalékkal nőtt, a vetésterület pedig 11 százalékkal bővült.
Országos viszonylatban a burgonyatermesztésben a vetésterület 76 ezerről 78 ezer hektárra nőtt, a termés pedig 1,05 millió tonnáról 1,16 millió tonnára emelkedett, ami 10 százalékos növekedést jelentett. A zöldségfélék esetében a vetésterület 178 ezerről 181 ezer hektárra bővült, míg a termelés 2,09 millió tonnáról 2,53 millió tonnára nőtt, ami 20,8 százalékos emelkedésnek felel meg.
A szőlőtermesztésben a termő ültetvények területe gyakorlatilag nem változott, 163 ezerről 162 ezer hektárra csökkent, ugyanakkor a szőlőtermés 707 ezer tonnáról 809 ezer tonnára nőtt, ami 14,4 százalékos emelkedést jelentett, a hozamok 15,1 százalékos javulásának köszönhetően.
A gyümölcsösök esetében a termőterület 140 ezerről 141 ezer hektárra nőtt, ugyanakkor az össztermelés 703 ezer tonnáról 612 ezer tonnára csökkent, ami 12,9 százalékos visszaesést jelentett, a hektáronkénti hozamok romlása miatt.
Az európai uniós összehasonlításban 2025-ben Románia több fontos kultúra esetében is előkelő helyet foglalt el. A szemes kukorica tekintetében az ország az első helyen állt a vetésterület nagyságát illetően, míg a termelés volumenében a harmadik helyet érte el Franciaország és Lengyelország mögött. A napraforgó esetében Románia mind a termesztett terület, mind a megtermelt mennyiség tekintetében az első helyen végzett az Európai Unióban.
A búzatermesztésben Románia a negyedik helyet foglalta el mind a vetésterület, mind a termelés tekintetében, csak Franciaország, Németország és Lengyelország előzte meg. A burgonyatermesztésnél az ország a hatodik helyen állt a vetésterület nagyságát tekintve Németország, Lengyelország, Franciaország, Hollandia és Belgium után, míg a termelés volumenében a kilencedik helyet foglalta el, Németország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Belgium, Dánia, Spanyolország és Olaszország mögött.
Az INSSE adatai összességében azt mutatják, hogy az elmúlt esztendő kedvezőbb volt a növénytermesztés számára az előző évekhez képest. A gabonafélék, az olajnövények, valamint a zöldség- és burgonyatermesztés növekedése ellensúlyozta a gyümölcstermesztés visszaesését, miközben a szőlőtermés jelentős emelkedése is hozzájárult az ágazat javuló teljesítményéhez.