A kilencvenes évek végén indult kistérségi mozgalom eredményeként létrejött Pogány-Havas Kistérségi Társulás célja, hogy integrálja és támogassa a helyi közösségeket, különös tekintettel a kistermelőkre és a fenntartható gazdálkodásra. Becze István vezetése alatt a társulás számos nemzetközi és helyi projektben vett részt, amelyek a helyi gazdaság megerősítését, a közösségi összefogást és a helyi értékek megőrzését szolgálják.
A Pogány-Havas Kistérségi Társulás jelentősége túlmutat a gazdasági fejlődés támogatásán. A társulás olyan kezdeményezéseket indított, amelyek a helyi termelők piacra jutását segítik elő, és hangsúlyt fektetnek az oktatási és társadalmi programokra is. A kistérség a Csíksomlyótól Gyimesbükkig terjedő térség településeit fogja össze, amelyek közös célja a régió gazdasági és kulturális értékeinek fenntartása.
Becze István számára kiemelten fontos, hogy a kistermelők közvetlen piaci hozzáférést kapjanak, és a helyi gazdaság értékei ne csak megmaradjanak, hanem fejlődjenek is. A Lactomont projekt, amely a Pogány-Havas Társulás egyik legnagyobb eredménye, a helyi tejtermelők és kistermelők támogatását célozza meg, miközben a rövid ellátási lánc modelljének alkalmazásával növeli a térség gazdasági stabilitását. István munkássága és a társulás tevékenysége példaértékű mind a helyi közösségek, mind más régiók számára.

A Pogány-Havas Kistérségi Társulás céljai és működése
A Pogány-Havas Kistérségi Társulás a kilencvenes évek végén alakult meg azzal a céllal, hogy egyesítse és támogassa a gyimesi és csíki térség településeit. Az együttműködésben részt vesznek a helyi községek és a Hargita Megyei Tanács, amelyek közösen dolgoznak a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésén. A társulás által lefedett terület magában foglalja Csíksomlyót, Szépvizet, Szentmihályt, Pálfalvát és Gyimesbükk térségét, amelyek közös célja a helyi közösségek erősítése és a gazdasági lehetőségek bővítése.
A Pogány-Havas Társulás fő céljai között szerepel a helyi gazdaság fejlesztése, a kistermelők támogatása és a közösségi összefogás előmozdítása. A térség jellegzetessége, hogy sok kistermelő és családi gazdaság működik, amelyek számára kihívást jelent a piaci érvényesülés. A társulás aktív szerepet vállal abban, hogy ezek a gazdaságok hozzáférjenek a modern eszközökhöz, képzésekhez és támogatásokhoz. Emellett a társulás arra törekszik, hogy összehozza a termelőket, segítve őket a közös érdekek mentén való együttműködésben, ami hosszú távon fenntarthatóbbá teszi a helyi gazdaságot.
Az oktatási és gazdasági fejlesztési projektek szintén központi szerepet játszanak a társulás működésében. Az iskolákat célzó programok keretében a Pogány-Havas Társulás olyan képzéseket szervez, amelyek a fiatalok számára biztosítják a helyben való boldoguláshoz szükséges tudást. Ezzel párhuzamosan olyan gazdasági kezdeményezéseket is támogatnak, mint a Lactomont projekt, amely a helyi tejtermelők piacra jutását segíti elő.
A társulás működése során nemcsak a helyi gazdaságot erősíti, hanem a közösségek közötti együttműködést és a régió fenntarthatóságát is támogatja. A Pogány-Havas Kistérségi Társulás példája megmutatja, hogy a helyi erőforrásokra és összefogásra épülő modellek hogyan lehetnek sikeresek, miközben a hagyományok és a modern fejlesztések harmóniáját is biztosítják.

A Lactomont projekt: Támogatás a gyimesi gazdáknak
A Lactomont projekt a Pogány-Havas Kistérségi Társulás egyik kiemelkedő kezdeményezése, amely a gyimesi gazdák és tejtermelők támogatására jött létre. A projekt fő célja a helyi tejtermelők piaci jelenlétének megerősítése és a térségi rövid ellátási lánc fejlesztése. A Lactomont keretében a termelők stabil felvásárlói közeget kapnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy méltányos áron értékesítsék tejüket és tejtermékeiket. Ezzel a projekt nemcsak gazdasági biztonságot nyújt, hanem hozzájárul a gyimesi régió tejtermelési hagyományainak megőrzéséhez is.
A projekt keretében megvalósított beruházások, mint a bemutatóüzlet, a hűtőautók és az informatikai fejlesztések, kulcsszerepet játszanak a tejtermékek értékesítésében és népszerűsítésében. A bemutatóüzlet lehetőséget ad arra, hogy a helyi tejtermékek közvetlenül a fogyasztókhoz jussanak el, miközben bemutatják a régió gasztronómiai hagyományait is. A hűtőautók biztosítják, hogy a tejtermékek frissen és megfelelő körülmények között kerüljenek a piacra, ami különösen fontos a minőség fenntartása szempontjából. Az informatikai fejlesztések, mint például az online rendelési rendszerek vagy a digitális promóciók, szélesebb vásárlóközönséget érnek el, növelve ezzel a helyi termékek ismertségét.
A Lactomont projekt jelentősége abban rejlik, hogy egyszerre kínál modern megoldásokat és őrzi a hagyományokat. A helyi tejtermelők számára nemcsak piacot teremt, hanem technológiai és logisztikai támogatást is nyújt, amely növeli termékeik hozzáadott értékét. A projekt a gyimesi tejtermékek különleges ízvilágát és minőségét helyezi a középpontba, ezzel kiemelve a régió egyediségét.
A Lactomont segítségével a helyi tejtermelők nemcsak a túlélésért küzdhetnek, hanem fenntartható módon fejleszthetik gazdaságukat. Ez a projekt példaként szolgálhat más régiók számára is, amelyek a helyi gazdálkodók támogatásával és a rövid ellátási lánc előnyeinek kiaknázásával kívánják megerősíteni gazdaságukat.

Rövid ellátási láncok: Helyi gazdaság erősítése
A rövid ellátási lánc egy olyan gazdasági modell, amely minimalizálja a termékek előállítója és a végső fogyasztó közötti közvetítők számát. Ez a megközelítés különösen előnyös a helyi közösségek számára, mivel elősegíti a termelők közvetlen kapcsolatát a vásárlókkal, növeli a helyi gazdasági értéket és csökkenti a szállítási távolságokból adódó környezeti terhelést. A Pogány-Havas Kistérségi Társulás által menedzselt Lactomont projekt ezen modell mentén dolgozik, hogy megerősítse a gyimesi régió gazdaságát.
A rövid ellátási lánc egyik legfontosabb előnye, hogy jelentősen csökkenti a közvetítők szerepét és a logisztikai költségeket. A helyi tejtermékek, mint a sajtok, túrók és vajak közvetlenül a gazdáktól vagy a feldolgozóktól kerülnek a fogyasztókhoz, megkerülve a nagykereskedőket és szupermarketláncokat. Ezáltal a termelők nagyobb bevételhez jutnak, miközben a vásárlók versenyképes áron juthatnak hozzá a prémium minőségű termékekhez. A szállítási távolságok rövidülése nemcsak költségcsökkentést jelent, hanem hozzájárul a fenntarthatósághoz is, mivel kevesebb energia szükséges a termékek piacra juttatásához.
A helyi gazdák megélhetését a rövid ellátási lánc közvetlenül támogatja. A modell stabil piacot biztosít számukra, ahol méltányos áron értékesíthetik termékeiket. A Lactomont projekt révén a gazdák technológiai támogatást is kapnak, például hűtőautók és bemutatóüzletek formájában, amelyek megkönnyítik termékeik eljutását a vásárlókhoz. Ez a megközelítés nemcsak anyagi biztonságot nyújt, hanem ösztönzi is őket arra, hogy magas minőségű termékeket állítsanak elő, hiszen közvetlen visszajelzéseket kapnak a fogyasztóktól.
A rövid ellátási lánc tehát nem csupán gazdasági előnyöket hordoz, hanem a közösségi összefogást is erősíti. A helyi gazdák közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki vásárlóikkal, miközben hozzájárulnak a térség gazdasági és társadalmi stabilitásához. Ez a modell hosszú távon is fenntartható, mivel egyszerre növeli a helyi termelők bevételeit, csökkenti a költségeket, és elősegíti a gyimesi tejtermékek hírnevének növekedését. A Lactomont projekt példája arra inspirál más régiókat, hogy hasonló módon építsenek erős, fenntartható gazdaságot.

A hegyvidéki kistermelők szerepe a térségben
A hegyvidéki kistermelők a gyimesi régió gazdaságának alapkövei, akik hozzájárulnak a térség kulturális és gazdasági fenntarthatóságához. A régió természeti adottságai, például a gyógynövényekben és tápanyagokban gazdag legelők, lehetőséget adnak arra, hogy a helyi gazdák prémium minőségű termékeket állítsanak elő. Ezek a termékek, mint a friss tej, a házi sajtok és más tejtermékek, nemcsak gazdasági értéket képviselnek, hanem a gyimesi ízvilágot és hagyományokat is megőrzik. A kistermelők tevékenysége nemcsak a megélhetésüket biztosítja, hanem a helyi közösségek erősítéséhez és a térség turisztikai vonzerejének növeléséhez is hozzájárul.
A Pogány-Havas Kistérségi Társulás kulcsszerepet játszik a kistermelők összefogásában és piacra juttatásában. A társulás felismerte, hogy a kis gazdaságok önállóan nehezen tudják elérni a szélesebb piacokat, ezért létrehozott egy olyan platformot, amely lehetőséget biztosít a közös fellépésre és az erőforrások megosztására. A Lactomont projekt ennek az összefogásnak az egyik legsikeresebb példája, amely a gazdáknak stabil felvásárlói piacot biztosít, miközben növeli termékeik hozzáadott értékét és ismertségét.
A társulás elkötelezett a fenntartható gazdálkodás támogatása mellett is. Képzéseket és technológiai fejlesztéseket kínál a gazdáknak, hogy modern, de természetbarát módszerekkel javítsák termelésük hatékonyságát. Ezen túlmenően a társulás olyan programokat indít, amelyek a biodiverzitás megőrzésére és a környezetvédelemre összpontosítanak, például a vegyszermentes gazdálkodás előmozdításával. Ezek az intézkedések nemcsak a termékek minőségét biztosítják, hanem hozzájárulnak a gyimesi régió természeti értékeinek hosszú távú megőrzéséhez.
A Pogány-Havas Társulás munkája és a kistermelők támogatása példaértékű, hiszen a helyi gazdaság fejlesztését a fenntarthatóság és a hagyományok tisztelete mentén valósítják meg, miközben biztosítják a közösség jövőjét.

Jövőbeli tervek: Integráció és közösségi összefogás
Becze István hosszú távú tervei a Pogány-Havas Kistérségi Társulás élén a térség fenntartható fejlődésének és gazdasági stabilitásának biztosítását célozzák. István egyik fő célkitűzése, hogy tovább bővítse a helyi termelők számára elérhető piacokat, miközben megerősíti a kistermelők közötti együttműködést. A térség gazdasági potenciáljának növelése érdekében a társulás továbbra is olyan projekteket kíván elindítani, amelyek elősegítik az innovációt, miközben tiszteletben tartják a helyi hagyományokat és a természeti erőforrásokat.
Az integráció kulcsszerepet játszik a társulás stratégiájában. A kistermelők összefogása és közös fellépése lehetővé teszi, hogy nagyobb piaci részesedést érjenek el, miközben megosztják erőforrásaikat és tudásukat. Ez az együttműködés nemcsak a gazdasági hatékonyságot növeli, hanem a kistermelők számára stabilabb és fenntarthatóbb gazdálkodási körülményeket is teremt. Az integrációs törekvések részeként a társulás olyan regionális hálózatokat is tervez, amelyek megkönnyítik a termelők közötti kommunikációt, és lehetőséget biztosítanak számukra az új technológiák alkalmazására.
A fenntartható gazdasági modell fejlesztése érdekében a társulás a modern technológiák és a természetközeli módszerek ötvözésére törekszik. Tervei között szerepel a digitális eszközök szélesebb körű bevezetése, például az online értékesítési platformok kiépítése, amelyek révén a helyi termékek elérhetőbbé válnak a fogyasztók számára. Emellett nagy hangsúlyt helyez a környezeti fenntarthatóságra, például a vegyszermentes gazdálkodás támogatására és a biodiverzitás megőrzésére.
A Pogány-Havas Társulás egyik legnagyobb erénye, hogy a kistermelők és a helyi közösségek összefogására alapozva hoz létre működőképes megoldásokat. Az olyan projektek, mint a Lactomont, nemcsak stabil bevételi forrást nyújtanak a termelőknek, hanem hozzájárulnak a helyi hagyományok és kulturális értékek megőrzéséhez is. Ez a modell arra ösztönöz más régiókat, hogy felismerjék a helyi gazdaság és közösségek erejét, és hosszú távú, fenntartható stratégiákba fektessenek.