Többnapos rendezvénysorozattal ünneplik a Gyergyószárhegyi Művésztelep ötven évét
A Gyergyószárhegyi Művésztelep nem csak a képzőművészetben alkotott maradandót, hanem a kultúra más területein is – ilyen az örökségvédelem, a néphagyományok továbbadása, a közművelődés – olyan hatásokat fejtett ki, ami becsülendő – jelentette ki Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója a Csíki Székely Múzeumban pénteken nyíló Szárhegy 50 című kiállítás keddi beharangozó sajtótájékoztatóján.
Ötvenedik évfordulóját ünnepli idén a Magyar Örökség díjas Gyergyószárhegyi Művésztelep, az évfordulót többnapos rendezvénysorozattal ünneplik. Ennek kiemelt eseménye a Csíki Székely Múzeumba tervezett kiállítás, amely a szervezők szerint átfogó képet nyújt az elmúlt ötven év képzőművészeti vonalainak alakulásáról, a közel 2500 alkotást számláló gyergyószárhegyi gyűjteményről.
A sajtóeseményen dr. Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta: a művésztelep elmúlt ötven évét átfogó kiállítást öt teremben rendezik be, a múzeumi terek logikáját követve, kronologikus sorrendben, tízéves időszakokra tagolva. A válogatás kiegészül egy intézménytörténeti kamarakiállítással is, illetve az ünnepi alkalomból köztéri, helyspecifikus alkotások is készülnek, amelyek elkészítésére nyolc alkotót kértek fel. A köztéri művek – amelyek egy részét Csíkszeredában, a többit Gyergyószárhegyen állítják ki – mind hozzátesznek a tárlat lényegéhez és a szárhegyi művésztelep kezdőgondolatához, bevonva a természetművészetet is az igazgató szerint.
– Amit a kezdeményező triász – Márton Árpád és Gaál András festőművészek, illetve Zöld Lajos újságíró – öt évtizeddel ezelőtt megálmodott, mára óriási dologgá nőtte ki magát, és napjainkban is meghatározó eleme a művészéletnek és művésztársadalomnak – fogalmazott dr. Karda-Markaly Aranka.
– A művésztelep azzal a gondolatisággal jött létre, hogy mindenki azt fest, farag, alkot, amit szeretne, vagyis nyitott ablak a világra. Ezt tiszteletben tartva ma is ennek szellemében igyekszünk megszervezni tevékenységét.
Az évtizedeken átívelő kitartást, elszántságot és rendszeres munkát kellő tisztelettel kell továbbvinni – fejtette ki Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója.
Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője szerint a kiállítás összeállítása nagy feladat volt, ugyanis a gyergyószárhegyi gyűjtemény közel 2500 alkotást számlál. A munkát három kurátor – Túros Eszter, Ferencz Zoltán és Ferencz S. Apor – végezte, az alkotásokat úgy tagolták tízéves időszakokra, hogy mind az adott évtized látásmódját képviseljék. Kiemelte: különlegesség, hogy Barabási Albert László felajánlotta, elkészíti a művésztelep ötven évének hálózatkutatását, amely idén éri el az ezres létszámot.
Az 1974 augusztusában első alkalommal megszervezett művésztelep célja az volt, hogy politikamentes nyári festőtábor legyen
– idézte fel Márton Árpád festőművész, a Gyergyószárhegyi Művésztelep egyik alapítója. Hozzáfűzte: Zöld Lajos nemcsak képzőművészként volt a tábor meghatározó alakja, hanem a működtetésben és koordinálásban is fontos szerepet töltött be.
– Ha ő nem lett volna, a szárhegyi művésztábor sem lett volna – mutatott rá.
Az ötvenedik évforduló alkalmából a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ ünnepségsorozattal készül. Július 31-én, szerdán tartják a – Magyar Művészeti Akadémiával közösen szervezett – jubileumi Gyergyószárhegyi Művésztelep zárókiállítását, majd augusztus elsején, csütörtökön emléktáblát avatnak Zöld Lajos, Gaál András, Márton Árpád táboralapítók és Varró András gyergyószárhegyi plébános tiszteletére, amit a Lázár-kastélyban szervezett ünnepélyes megnyitó követ. Augusztus másodikán, pénteken pedig megnyitják a Szárhegy 50 című kiállítást a Csíki Székely Múzeumban, amely az ötven év anyagának reprezentatív metszete, és amely a képzőművészeti utat minél érthetőbben kívánja a közönség elé tárni. A tárlat szeptember 29-ig látogatható.