A Békás-szoros–Nagy-Hagymás Nemzeti Park összterülete 7600 hektár, ebbe Natura 2000 európai érdekeltségű védett területek is beletartoznak. A park területére látogatók csak olyan szabályokkal szembesülnek, amelyeket a jóérzés amúgy is diktál: ne térjenek le saját biztonságuk érdekében a túraösvényekről, ne gyújtsanak tüzet az erdőben, csak a Gyilkos-tónál lévő kempingeknél, ne közlekedjenek járművekkel a park területén, és ne károsítsák semmilyen módon a növényzetet, ne szedjenek le semmilyen virágot – ismertette Hegyi Barna. A nemzeti park igazgatója hangsúlyozta: évek óta az illegális terepjárós és motoros forgalom a legnagyobb kihívás számukra a turistaidényben, ilyenkor nemcsak a növényzet sérül, de az állatvilágot is zavarják a járművek. 

Rendszám alapján is büntettek

A nemzeti parkban több mint 1400 növényfajt azonosítottak, ezek közül több száz kiemelten védett, úgynevezett vörös könyves faj, például a békási csüdfű (Ast­ra­ga­lus), a boldogasszony pa­pucsa (Cypripedium ca­le­ceo­lus), a magyar nőszirom (Iris aphylla sunsp. hun­ga­rica), a havasi gyopár (Leon­to­po­dium alpinum). A növényzet károsítása és a többi szabály be nem tartása magánszemélyek esetében ötezer lejtől kezdődően, jogi személyeknél pedig akár harmincezer lejig büntethető.

– A nemzeti park alkalmazottainak van jogkörük a büntetésre, az igazoltatás a hegyi csendőrség hatásköre, így közösen végezzük a munkát. Olyan eset is volt, amikor turisták küldtek be fotót a park területén lévő terepjáróról, és a rendszám alapján büntetést szabtunk ki. Ezeket legtöbbször megóvják, de el is veszítik a bíróságon

– közölte Hegyi Barna.
A nemzeti parkon kívül több természetvédelmi területtel is büszkélkedhetünk, amelyek ritka növények otthonául szolgálnak: az itt élő endemikus (csak egy bizonyos helyen élő, bennszülött) növények átvészelték a pleisztocén kori eljegesedést és egyes területeken fennmaradtak.

– A gyergyói térségben a Vaslábi-fenékláp, a Borzonti-nyíres és a Remete-rétláp természetvédelmi területek: a medencében öntéses területeket hoztak létre a Maros miatt, ezek helyenként eltőzegesedtek, jellegzetes növénytakarót alakítva ki. Az itt előforduló endemikus növények – a szibériai nőszirom (Iris sibirica), az európai zergeboglár (Trollius europaeus), népi nevén pünkösdi rózsa, a mocsári kockásliliom (Fritil­laria meleagris) – nemzetközileg is védett növények

– mondta el megkeresésünkre Csíki Károly nyugalmazott geológus.
Növényvilágunkat meghatározza a tipikus zárt hegyközi medence, az ezáltal kialakult éghajlati viszonyok, valamint a medencét övező hegyek földtani felépítése, amelynek köszönhetően jellegzetes talajtípus alakult ki, ehhez alkalmazkodtak a növények.
A magasabban fekvő mészkősziklás helyekre jellemző a havasi gyopár, a boldogasszony papucsa, a sárga tárnics (Gentiana lutea) és a tavaszi tárnics (Gentiana verna), a békási csüdfű – sorolta az itt fellelhető védett növények egy részét Csíki Károly. 

Nem megfelelő tájgazdálkodás

Májusban nyílik a csillagos nárcisz (Narcissus stellaris), amely védettség alatt áll. A jellegzetes csillag alakú virág könnyen felismerhető, a lápos, vizes területeket kedveli, megmaradásának kulcsa pedig a felelősségteljes tájgazdálkodás a szakemberek szerint. Udvarhelyszéken több nárciszrét is fellelhető, többek között a Kalonda-tetőn, Oroszhegy mellett, illetve Szentegyháza közelében, amely Lövétéhez tartozik. Mindezek közül az utóbbi nárciszrét az egyetlen a megyében, ahol nemcsak maga a növény, hanem az öthektáros kiterjedésű terület is védettség alatt áll – tájékoztatott Ambrus László ökológus. Elmondta, 2005-ben Hargita megye önkormányzata is elfogadott egy határozatot a megye területén található természeti értékek védelméről, amely a csillagos nárciszra is kiterjedt. A védett növény gyűjtése és árusítása szigorúan tilos.

– Az igazi veszélyforrás a kereskedelmi célokra történő, nagy mennyiségű gyűjtés. Nemcsak a leszedett növények miatt, hanem mert letapossák a kevésbé kívánatos növényeket, a nagy, szép virágos gyűjtése pedig hosszú távon az állomány elcsökevényesedéséhez vezethet

– fogalmazott. Hozzátette, a legjobb, ha csak gyönyörködünk a látványban, és fotókon örökítjük meg a virágokat.
A szakember tapasztalatai szerint visszaszorult a virággal való kereskedelem, és nem csökkent a nárciszrétek kiterjedése sem, ám hivatalos felmérés nem készült erre vonatkozóan. A nem megfelelő tájgazdálkodás miatt azonban a Hagymás-tetőn, Oklánd és Vargyas között található nárciszrét mára teljesen eltűnt. A területek lecsapolása, felszántása, illetve az intenzív legeltetés is a nárcisz eltűnéséhez vezethet. A nárciszok mellett ezek a területek számos más ritka, védett, látványos növény- és állatfajnak is otthonául szolgálnak, itt is él szibériai nőszirom, zergeboglár, boldogasszony papucsa és haris, ezért fokozottan figyelni kell a teljes állományra.
 

Boncina-Székely Szidónia, Hadnagy Éva