Melyik magot mikor kell elvetni, hogy a kertészkedési szezon kezdetére életerős palántáink legyenek? Milyen körülményeket kell biztosítanunk számukra? Milyen földbe ültessük, mennyit locsoljuk, és hogyan készítsük fel a kis növényeket a kiültetésre? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Kilyén Ferenc kertészmérnök segítségével.
– A magok elvetését annak függvényében kell időzítenünk, hogy melyik növénynek mekkora a tenyészideje: legkorábban a zellert, majd a paprikát, a paradicsomot kell ültetni, ezeket követheti az uborka, végül a saláta- és káposztafélék meg a borsó zárják a sort. Az ültetés időpontját az is meghatározza, hogy a palántákat a házból fóliába vagy szabadföldbe fogjuk kiültetni – tudtuk meg a szakembertől, aki elmondta, hogy a leghosszabb tenyészidejű növény, a zeller elvetésével sem vagyunk még elkésve, ezt február végén kell ültetni.
– A paprikának 2,5-3 hónap, a paradicsomnak 2 hónap, az uborkának másfél, míg a salátáknak és káposztaféléknek 4-5 hét kell ahhoz, hogy a magból életerős, kiültetésre alkalmas palánta nevelkedjen. Ehhez megfelelő körülményeket kell biztosítani számukra, például steril földet, hogy semmilyen betegség ne tudja megtámadni a kezdeti időszakban. 
A szakember szerint nem ajánlott bolti virágföldbe palántázni, mert bepenészedhet, inkább válasszunk gazdaboltban vásárolható vetőtőzeget, vagy használjunk házi komposztot, de hogyha nagyon precízek szeretnénk lenni, készíthetünk fele arányban vetőtőzeget, harminc százalékban komposztot, tíz-tíz százalékban pedig homokot és perlitet tartalmazó keveréket, ehhez szintén gazdaboltban találjuk meg a hozzávalókat.

– Ha saját komposztot használunk, szitáljuk meg, majd sterilizáljuk, hogy a kórokozók ne támadhassák meg a palántákat. Ez egy rendkívül egyszerű folyamat, helyezzük szűrőbe a földet – nem kell nagy mennyiség, 3-4 kilogramm földbe sok magot el lehet vetni – helyezzük a szűrőt egy vízzel félig töltött fazékra, és tegyük be a sütőbe fél órára, 95 fokra, így a gőz elpusztítja a kórokozókat – ismertette a folyamat további részleteit a gyergyóditrói Csacsa tanya tulajdonosa. 
A palántanevelő földet vetőtálcába tesszük, belehelyezzük a magokat, amelyeket csak 1-2 milliméter földdel takarunk be. A kertészmérnök jól ismert és bevált fajták magjait ajánlja, akár saját termesztésű, akár bolti változatot, utóbbi esetben kerüljük az F1 jelzéssel ellátott, nagyipari termelésre ajánlott hibrid fajtákat.
– A palántanevelés egyik legmeghatározóbb szempontja a megfelelő hőmérséklet: a paprika, paradicsom, uborka esetében például magas, 25-28 Celsius-fok közötti optimális hőmérséklet kell a csírázáshoz, így egy hét alatt ki tudnak bújni a palánták. Utána már csak 15 Celsius-fok körüli hőmérsékletű, napos helyet kell keresni nekik – tudtuk meg Kilyén Ferenctől. Hangsúlyozta: nem baj, ha a föld teteje száraz, semmiképp se öntözzük túl a palántákat, mert ez betegségek forrása lehet a növénynél.
A palántázási folyamat következő lépéseként, amikor már leveleik nőttek, a tálcáról kis méretű, maximum kétdecis poharakba ültessük át, így tudjuk segíteni a fejlődésüket.
– Ahhoz, hogy szép és életerős palántákat tudjunk nevelni, tartsuk be az arányosságot, legyen sok fény és levegő a helyiségben, ahol vannak, ne süllyedjen tíz fok alá a hőmérséklet. A szabadföldbe való kiültetésüket megelőzően legalább egy hétig tegyük ki őket a teraszra/lépcsőre napközben, növelve az időtartamot és csökkentve a vízmennyiséget is, hogy tanuljanak alkalmazkodni a körülményekhez – összegezte tanácsait Kilyén Ferenc kertészmérnök.