Csekély számú helyi érdeklődő részvételével, a Puskás Tivadar Szakképző Líceum dísztermében mutatták be a 2020-ban történt gyergyóditrói események szociológiai megközelítésű feldolgozását: a beszélgetést Köllő Zsófia oktatási szakértő és Borbély András irodalomkritikus moderálta. 

Eltűnő konszenzus

Mint ismert, 2020 január–februárjában Gyergyóditróban egy helyi cég által alkalmazott Srí Lanka-i vendégmunkások kapcsán a helyiek véleményt nyilvánítottak, illetve lezajlott egy közéleti vita, amely később egy szociológiai kutatás tárgyát képezte, öt év távlatából láttatva az eseményeket. 

– A ditrói események arra adtak alkalmat a román társadalmat uraló eliteknek, hogy konszenzust alakítsanak ki abban: haszonelvű megközelítésben kell gondolkodni a migrációról. Ez sajátos a kelet-európai régióban, szemben Magyarország, Lengyelország, Szlovákia migránspolitikájával. A romániai konszenzus most kezd megváltozni, hiszen több nagyvárosban sorra kerülnek összetűzésbe különböző gyárakban a helyiek a vendégmunkásokkal, így megjelenik a román nyilvánosságban is egy migrációval szembeni álláspont

– ismertette a kutatás egyik legfontosabb gondolatát Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Kiemelte: kettős történet a ditrói, egyrészt a helyiek által érzékelt probléma, másrészt a média által kreált esemény. A kutatás mindkettővel foglalkozik: interjúkkal, fókuszcsoportos beszélgetésekkel próbálták összeállítani a településen élők nézőpontját, és több mint kétezer médiamegnyilvánulást elemezve rámutattak: a két sík nem találkozik egymással. 

Következmények nélkül 

A kutatás kitért annak a két Srí Lanka-i vendégmunkásnak a további sorsára is, akik személye kirobbantotta Románia első, bevándorlással kapcsolatos vitáját.

– Kutatócsoportunknak van Srí Lankáról származó tagja is, így megtudtuk, hogy az egyik személy még mindig a ditrói kenyérgyárnál dolgozik, besegít a vendégmunkások felvételében, a másikuk már egy másik országban dolgozik

– mondta Luis Escobedo vizuális kultúrakutató. 
Köllő Zsófia oktatási szakértő a ditrói események tanulságait keresve kiemelte: az országos politikai elit nem adott segítséget a helyieknek, nem vállalt felelősséget – és ha ezt továbbra sem teszi meg, a hasonló problémákra adott reakciók nem fognak változni. 

– Kisebbségként meg kell próbálnunk kivergődni abból a határhelyzetből, aminek következtében Budapest és Bukarest irányából is érnek minket – legtöbbször ellentétes – hatások. Nincs elegendő intézményes és szellemi energiánk arra, hogy hasonló helyzetekben olyan erdélyi magyar álláspontot alakítsunk ki, ami rólunk szól

– összegzett Kiss Tamás szociológus.
A magyarok a mi rasszistáink, a srí lankaiak a mi munkaeszközeink című kutatás magyar és angol nyelven jelent meg.