– Budapesti ügyvédként hogyan csöppent bele a CONIFA, illetve a Székelyföld Labdarúgó Egyesület, amelynek kezdeményezője és alapítója, történetébe?

– Mondhatni, spontán keveredtem ebbe a történetbe. Hallottam a FIFÁ-n kívüli futballvilágról, elkezdtem kicsit erről beszélgetni emberekkel és megismerkedtem a székelyudvarhelyi Jakab Zoltánnal. Onnan indult a dolog. Az adminisztratív, szervezeti részét én vállaltam, ő pedig a sportszakmai részét. Az egyik esemény hozta maga után a másikat, nem volt pontosan eltervezett koncepció igazán mögötte. Természetesen volt arra gondolat, hogy miért is akarunk ebben részt venni és a nemzetközi fociba kilépni, de nagyon átgondolt strukturális koncepció vagy egyéni ambícióim nem voltak. 

– Mi volt mégis mindebben az Ön személyes motivációja?

– Nagyon jó ötletnek gondoltam, amiről azt gondolom, hogy Székelyföldön és azon kívül is sokaknak hatalmas élményt tud adni, és nagyon sok kulturális és sporttöbbletet.

– A CONIFÁ-hoz csatlakozó szervezetek olyan válogatottakat, olyan régiókat, kisnépeket képviselnek, hogy akaratlanul is kapcsolódhat politikai felhang egy-egy eseményhez. Találkoztak ilyennel a működésük során?

– Érdekes dolog ez. Tíz éve működik a CONIFA, és persze mindig fölmerülnek politikai kérdések. A szervezetnél tartjuk magunkat nagyon szigorúan ahhoz, hogy három lépés távolságot tartunk a politikától. Politikai megnyilvánulást, politikai üzenetet nem tűrünk a rendezvényeinken. Ezek a csapatok kizárólag a saját identitásuk megélését és a foci összekötő, béketeremtő szerepét vannak hivatva képviselni. Azt gondolom, a CONIFA elmúlt tíz éve mindezt maximálisan igazolja. Minden egyes eseményen az újságírók az első napokban politikai kérdésekkel érkeznek. Ez teszi érdekessé számukra a dolgot. De a harmadik-negyedik naptól kezdve mindenki látja, hogy ezek ünnepélyes és örömteli sportesemények. Én személyesen is és mindenki, aki a CONIFÁ-ban részt vesz, szervez, hisz abban, hogy a sport és a foci hidakat épít és a konfliktusokat föloldja, nem pedig élezi azokat.

– A hét végén Csíkszeredában játszik a székelyföldi válogatott. Maga a Székelyföld kifejezés is vörös posztó a román média szemében. Számítanak-e román médiafigyelemre, illetve bármilyen negatív hozzáállásra a hazai sajtó részéről?

– El kell mondanom, hogy néhány kommentártól eltekintve általában pozitív visszajelzéseket kapunk az eseményeinkkel kapcsolatosan. Azt gondolom, hogy egy futballesemény, amelyen Székelyföld sikeresen szerepel, az Romániának is a sikere. Nem hiszem, hogy bármi tiszteletlenséget vagy politikailag ellenséges dolgot képviselnénk. Románia büszke lehet a székelyföldi sikerekre.

– Az évek során több kiváló sportoló, szakember is a válogatott mellé állt, elég csak Bölöni Lászlóra gondolnunk. Vele hogyan alakult ki ez a kapcsolat?

– A 2018-as, londoni világbajnokság előtt beszéltünk vele több alkalommal. Több csatornán keresztül alakult ki az ismeretség. Az legérdekesebb talán az, hogy a testvérének az unokája óvodai szekrénytársa volt a fiamnak. Az unokahúgával kezdtünk el beszélgetni az óvodai öltözőben, és ő adta meg a telefonszámát, majd találkoztunk Budapesten.

– Ön is Csíkszeredába érkezik, hogyan tekint a hétvégi esemény elé, és mik a válogatott célkitűzései?

– Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy Szabó Áron kollégámmal együtt, aki a válogatott technikai vezetője, nagyon sokat dolgoztunk az elmúlt hetekben az FK Csíkszeredával együtt ennek a tornának a megszervezésén. Van bennem egy kis izgalom, hogy minden szépen rendben menjen, de most úgy látom, hogy minden a helyén van. Szakmailag egyértelműen a cél a kijutás a kurdisztáni világbajnokságra. 

– Mit érdemes tudni a 2024-es világbajnokságról?

– Kurdisztán olyan hely, aminek a neve hallatán a legtöbben fölszisszennek. Ehhez képest a CONIFA elnökével és a másik alelnökével márciusban kiutaztunk egy helyszínbejárásra. Meggyőződésem, hogy egy nagyon biztonságos és magas színvonalú torna lesz Kurdisztánban. Erről személyesen is meggyőződtünk, tehát nagyon is olyan torna lesz, ahová érdemes eljutni.
 

Mi fán terem a CONIFA?
A Független Labdarúgó Egyesületek Szövetségét (CONIFA) 2013. június 7-én alapították, és 2014 júniusában rendezte meg első futball-világbajnokságát a svédországi Ostersundban. A CONIFA a világ egyik vezető szervezete a különböző népeknek, nemzeteknek és az elszigetelt régióknak, amelyek megoszthatják egymással a nemzetközi futball örömét. A szervezet célja, hogy a népek, nemzetek, kisebbségek és az elszigetelt régiók között kapcsolatokat építsen. Szorosabbá tegyék a nemzetek közötti barátságokat, emellett megosszák egymással a kultúrájukat is.