A modern kutatóinté­zet megálmodója, majd igazgatója, Szép Róbert motivációjáról azt mondja: el szeretnék érni, hogy Székelyföld ne csupán hagyományos iparágairól, hanem innovatív fejlesztéseiről és tudományos eredményeiről is ismertté váljon, elősegítve ezzel a régió fejlődését. Másik fontos aspektus, hogy intézetük – a helyi szakemberek mellett – szorosan együttműködve az egyetemi szférával, lehetőséget biztosít arra, hogy a tehetséges hallgatók már tanulmányaik során bekapcsolódhassanak kutatási munkákba. Ehhez olyan környezetet kínál, ahol a fiatal kutatók korszerű laboratóriumban dolgozva, nemzetközi színvonalú projektekben vehetnek részt, miközben itthon építhetik karrierjüket.

Így lesz ipartelepi roncsból ágazati standard

A kutatóintézet kiépítése 2019-ben kezdődött Taplocán, a régi burgonyakutató állomás helyén, hiányos infrastrukturális körülmények között: kezdetben nem volt sem áram, sem gáz. Ennek ellenére szinte rekordidő alatt sikerült felújítani az épületet, teljesen újjáépíteni a laboratóriumokat, és csúcstechnológiás felszerelést beszerezni európai uniós és állami támogatások révén. Az új laboratórium létrehozása és felszerelése körülbelül négymillió euróba került, ehhez még hozzájöttek a kutatási eszközök fenntartási költségei is. Jelenleg az intézet költségvetésének 45 százaléka az Agrárminisztériumtól, a fennmaradó rész uniós forrásokból és mezőgazdasági termékek értékesítéséből származik. Az utóbbi tevékenységből származó bevételi források hozzájárulnak a kutatási projektek önrészének biztosításához és előfinanszírozásához. Az intézet jelenleg mintegy 100 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, amelyből 60 hektárt magánszemélyektől bérel. 29 alkalmazottal működik, ebből 15 fő kutatóként dolgozik.

Mivel eszik az innovációt?

Keresztesi Ágnes tudományos igazgató kutatási területe elsősorban a csapadék kémiájára összpontosul. Vizsgálatai során elemezte az Európában és az Egyesült Államokban hulló csapadék kémiai összetételét, mennyiségét, valamint annak hatását a különböző ökoszisztémákra.
És ez csak egyetlen projekt, ami mellett számos másik is zajlik, mint például a nagyragadozók és emberi közösségek együtt élésének vizsgálata, vagy a beporzó rovarok védelme és a méhészeti innovációk fejlesztése, amelyek célja a méhpopuláció csökkenésének megállítása és természetes alapú méhészeti termékek létrehozása. A fenntartható mezőgazdaság és klímaváltozás témakörében az intézet elemzi a klímaváltozás hatásait a mezőgazdasági termelésre, különös tekintettel a növénytermesztési stratégiák optimalizálására. A bölény-visszatelepítési projekt keretében az európai bölények természetes élőhelyükre való visszatelepítésének lehetőségeit vizsgálják Krassó-Szörény megyében, míg az erdészeti ökoszisztémák védelme során a kutatások az erdőpusztító kártevők és a klímaváltozás erdőállományokra gyakorolt hatásaira irányulnak. A Duna-menti vízgazdálkodás és fenntartható vízfelhasználás projekt célja pedig a természetes felszín alatti víztározók feltérképezése és a hatékony mezőgazdasági vízgazdálkodási megoldások kidolgozása.

Gyakorlati haszon gyakorlatias gazdáknak

A modern, jól felszerelt laborban tett látogatásunk során egy éppen zajló kutatásba is volt szerencsénk bepillantani Kuzman Ildikó Hajnalka projektvezető révén: az intézet egyik legújabb projektje a viaszolvasztás során keletkező melléktermékek kutatására összpontosít. A kutatók azt vizsgálják, hogy a viaszolvasztás után visszamaradó szilárd, és főleg a folyékony anyagok felhasználhatók-e gombák termesztésére. A kezdeti kísérletek szerint ezek az anyagok magas tápanyagtartalmuk miatt kedvező környezetet biztosíthatnak különböző gombafajok, például csiperkegombák szaporításához. A kutatás másik célja egy hatékony és fenntartható táptalaj kifejlesztése is, amelyet később kertészeti és palántanevelési célokra is alkalmazhatnak.
A kutatóintézet munkája konkrét gyakorlati haszonnal jár a helyi gazdák számára is. Az itt végzett kutatások többek között segítik a fenntartható mezőgazdaság kialakítását, optimalizálják a terméshozamot és csökkentik a klímaváltozás negatív hatásait. Az intézet által fejlesztett új technológiák, például a precíziós mezőgazdasági megoldások és az ökológiai termesztési módszerek hozzájárulnak a helyi termelés költséghatékonyságához és versenyképességéhez. Emellett szakmai képzésekkel és tanácsadással is segítik a gazdákat abban, hogy jobban alkalmazkodjanak a változó piaci és környezeti viszonyokhoz.

Elég jó eredmény: elérték a lehetetlent

A humánerőforrásra vonatkozó kérdésünkre Szép Róbert azt válaszolta: a kihívások egyike ez is, de „mi belevágtunk és meg is mutattuk, hogy lehet Székelyföldön kutatóintézetet létrehozni, és a Sapientia – EMTE által sikerült a humánerőforrást is megtalálni”. 
A távlati célok között pedig megemlítette a kutatási infrastruktúra további fejlesztését és egy új laboratórium létrehozását molekuláris biológiai és mikrobiológiai kutatásokra. A tervek között szerepel egy 3-as szintű laboratórium létrehozása, amely kórokozók vizsgálatára is alkalmas lenne, osztotta meg az igazgató.

– Teljesítettük az akkreditáció feltételeit, és büszkék vagyunk rá. Nem könnyű nem egészen hat év alatt egy kutatóintézetet felépíteni, felszerelni, eredményeket produkálni és kutatási projekteket nyerni. Három kollégánk előlépett második fokozatú kutatóvá, én pedig első fokozatú kutató lettem. Több doktoranduszunk van, ketten doktori témavezetők lettünk, és az elmúlt öt évben már több doktor is végzett nálunk. Mindez óriási kihívás volt, de ma már egy fontos szereplőként vagyunk jelen a kutatási piacon. Az európai uniós pályázatokkal elértük a lehetetlen: az egyik legmodernebb kutatóközpontot sikerült létrehoznunk Románia agrárkutatási hálózatában. Büszkék vagyunk rá, és példát szeretnénk mutatni másoknak is

– fogalmazott Szép Róbert. Hozzátette: a székelyföldi kutatóintézet létrejötte olyan mérföldkő, amely nemcsak a helyi tudományos élet fejlődését segíti elő, hanem gazdasági és társadalmi hatásai is messzemenőek. Az innovációs törekvések és a nemzetközi együttműködések révén az intézet hozzájárul a térség versenyképességének növeléséhez és a tudásalapú gazdaság megerősítéséhez. Az itt végzett kutatások pedig nemcsak Székelyföldön, hanem azon túl is kiemelkedő jelentőségűek.