Címke: Szép Róbert

Állítsa be, hogy a Google találatokban a Hargita Népe elől legyen!
Megállíthatatlanul szárad ki a Csíki-medence

Megállíthatatlanul szárad ki a Csíki-medence

A zajló globális éghajlatváltozás és az Olt folyó múlt századi, elhibázott mederszabályozása együttesen drámai helyzetet idézett elő a Csíki-medencében. A talajvízszint drasztikus süllyedése miatt a térség hagyományos kultúrnövényei, köztük a pityóka, már a fejlődési optimumuk határára sodródtak. Dr. Szép Róbert, a csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetének (ICDCRM) igazgatója legutóbb az Ezüst Akadémia oktatási program keretében kongatta meg a vészharangot, rávilágítva, hogy a klímaváltozás a székelyföldi gazdák mindennapjait alapjaiban írja felül – ugyanakkor a medence sajátos mikroklímája miatt a légszennyező anyagok sem tudnak eltávozni, így közvetlenül a lakosság egészségét is veszélyeztetik.

Mi lesz veled, pityóka?

A klímaváltozás és a gazdasági környezet is szorongatja a termelőket

A Csíki-medence burgonyatermesztése az elmúlt években egyre nehezebb helyzetbe került, aminek hátterében elsősorban a klímaváltozás hatásai, valamint a gazdasági és támogatáspolitikai környezet kedvezőtlen alakulása áll – összegezte megkeresésünkre dr. Szép Róbert. A csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetének (ICDCRM) igazgatója hangsúlyozta: a térségben a hőmérséklet emelkedése az országos átlagnál is gyorsabb, ami különösen érzékenyen érinti a zárt hegyvidéki medencéket, közöttük a Csíki-medencét is.
Mi lesz veled, pityóka?

Eltűnő vizeink nyomában

Szomjazó földek a Csíki-medencében

A Csíki-medence különleges természeti egység, amelyet a hegyek közé zárt sík terület, a hideg klíma és a gazdag vízhálózat formált meghatározóan. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez a kényes egyensúly megbomlott – figyelmeztet dr. Szép Róbert, a csíkszeredai Va­dászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fej­lesztő Intézetének (ICDCRM) igazgatója a régió legújabb vízföldtani és klimatikus vizsgálataira alapozva. A kutató szerint a Csíki-medence hely­zete világosan megmutatja, mennyire szoros kap­csolatban áll egymással a víz, a talaj, a le­vegő és az éghajlat rendszere, s hogy egyetlen beavatkozás – jelen esetben az Olt folyó medrének „kiegyenesítése” – visszafordíthatatlan hatással le­het a tájra és az ott élőkre.
Eltűnő vizeink nyomában
Hirdetés

Az élelmiszer-termelés jövője a tét

Hazai színpadon az éghajlatváltozás drámai hatása

A klímaváltozás a szűken vett környezetünkben sem csupán felkapott téma, homályos jelenség vagy szabadon interpretálható információ – a csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fej­lesztő Intézete (ICDCRM) igazgatója, dr. Szép Róbert számadatokkal tudja demonstrálni, hogyan alakult át Románia éghajlata az elmúlt évtizedekben, és milyen következményekkel kell szembenéznünk a közeljövőben. Az intézmény vezetője az ADER kutatási pályázata keretében végzett elemzésekre támaszkodva beszélt a hőmérsékleti és csapadékviszonyok vál­tozásairól, a talajvízszint drasztikus csökkenéséről és arról, hogy mindez miként sodorja veszélybe a mezőgazdaságot.
Az élelmiszer-termelés jövője a tét

„Ez a mi brandünk, és nincs mire lecserélni”

Vízválasztó előtt a pityókatermesztés Hargita megyében

Időjárási tényezők miatt évről évre egyre nagyobb kihívásokkal szembesül­nek a Hargita megyei burgonyatermesztők: mára világos, hogy a pityóka – mint „székely márka” – jövője a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáson múlik. Az idei hosszú hideg tavasz, majd a szokatlan korai szárazság komoly ter­méskiesést okozott, ugyanakkor a piaci kereslet is átalakult. Megfelelő fajták és az ültetési idő gondos kiválasztása, valamint az öntözés biztosítása nélkül még a jelenlegi alacsony termelést is egyre nehezebb lesz fenntartani.
„Ez a mi brandünk, és nincs mire lecserélni”

A medvétől az elefántig – székely kutatók Kínában

Sivatagból erdő, fák közé plántált gyógynövények, ormányos útjából elköltöztetett falvak

Kínában járt hivatalos szakmai úton nemrég a csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetének (ICDCRM) nyolcfős kutatócsoportja. A háromhetes tanulmányútról és terepgyakorlatról, az élményekről és tapasztalatokról dr. Szép Róbert igazgató és dr. Keresztesi Ágnes tudományos igazgató számolt be lapunknak.
A medvétől az elefántig – székely kutatók Kínában

Sikertörténet a csíkszeredai kutatóintézet

Innovációval egy erősebb Székelyföldért

Székelyföldi sikertörténetnek tekinthető a Csíkszeredában létrehozott Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézete (ICDCRM). Közel hat év alatt egy pragmatikus, korszerű, helyi szakembereket foglalkoztató, de országos szinten is kiemelkedő, az akkreditációs feltételeket teljesítő, részben állami finanszírozású agrárkutatási intézetet sikerült létrehozni szinte a semmiből. Ehhez szükség volt Szép Róbert elhivatottságára, aki a csíkszeredai Sapientia – EMTE oktatójaként és az Országos Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosaként azt is el akarta érni, hogy a diákok helyben maradjanak, és ne külföldön végezzék kutatásaikat.
Sikertörténet a csíkszeredai kutatóintézet


Hirdetés
Állítsa be, hogy a Google találatokban a Hargita Népe elől legyen!