Fölöttébb indokolt a kritikai gondolkodás a konfrontációval szemben – hangsúlyozta felszólalásában Németh Zsolt. A fideszes politikus beszélt a Patrióták Európáért pártcsalád megalakulásának jelentőségéről, és örvendetesnek nevezte, hogy az atlantizmus – amit a migrációs válság felerősített – egy közös nevező a pártszövetségben.

A szomszédunkban zajló háború kapcsán kifejtette: a békepolitikának ki kell törnie az oroszbérencség vádja alól.

– Amikor békéről beszélünk, nem kapitulációra akarjuk rávenni Ukrajnát, kiállunk Ukrajna területi integrációja mellett, ezzel kapcsolatban az ukránoknak kell meghozniuk a döntést, de az idő nem az ukránoknak dolgozik – fogalmazott Németh. Majd kijelentette, hogy az izraeli–palesztin konfliktusnak is megfelelő figyelmet kell szentelni. Afrika szerepét a biztonságos jövő kapcsán fontosnak nevezte, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a globális erőviszonyok változásának, a kínai–amerikai bipolaritásnak vagyunk tanúi, viszont térségünknek nem érdeke a blokkosodás.

Szilágyi Zsolt ugyanakkor úgy fogalmazott: olyan változásokat élünk át jelenleg, mely után a világunk már nem lesz olyan, mint volt. Véleménye szerint az orosz–ukrán háború megítélésében kétféle logika, a hidegháborús és a diplomáciai létezik, a kettő közül az utóbbit tartja helyesnek, hisz mint fogalmazott, „nem a harctéren van a megoldás”. Reményét fejezte ki, hogy egy létrejövő tágabb rendezési terv asztalra kerülése nyomán a kisebbségbe került magyarság ügye is megfelelően alakul.

Mesterházy Attila is egyetértett abban, hogy multipoláris világ van kialakulóban, és hogy Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás.

– Az eddigi szabályokon alapuló világrendet megpróbálják átalakítani – jelentette ki a baloldali politikus, aki nem rejtette véka alá kritikáját Orbán Viktor politikai tevékenységével kapcsolatban.

Csoma Botond elemezte az orosz–ukrán és az izraeli–palesztin konfliktust, valamint a távol-keleti helyzetet, rávilágítva arra, hogy bizonyos, eddig magukat erősen tartó hipotézisek megdőltek. Az RMDSZ politikusának meglátása szerint a kína–amerikai szembenállás vezethet világháborúhoz.
Ezzel a gondolatmenettel értett egyet Mihai Răzvan Ungureanu.

– Nem gondolom, hogy az ukrajnai helyzet világháborúhoz vezet, mert nem olyan háború, amit Clausewitz megírt. Itt világok konfliktusáról beszélhetünk, ez inkább információs, hibrid háború, a drónok háborúja. Egyelőre nincs megoldás, mert egyik fél sem hallgat a másikra, és ha nincs kompromisszum, a béke mint projekt nem létezik – fogalmazott az egykori román miniszterelnök.