Genfben egyeztetett tegnap az EU, Ukrajna és az USA az orosz–ukrán háború lezárásáról, megvitatták Washington 28 pontos béketervét is. A javaslat területi engedményekre kötelezné Ukrajnát, hadseregének létszámát felére kellene csökkenteni, és alkotmányos garanciát kellene vállalniuk arra, hogy nem csatlakoznak a NATO-hoz – ami heves kritikát váltott ki Kijevben és több európai fővárosban. A G4Media három nemzetközi szakértőt kérdezett arról, van-e egyáltalán politikai realitása a békekötésnek. Egyikük sem volt derűlátó.

Ukrajna számára elfogadhatatlan 

Oleksandra Keudel, a Demokratikus Reziliencia Központ alapító igazgatója, egyetemi oktató, a Kyiv School of Economics kutatási igazgatóhelyettese szerint Zelenszkij ukrán elnök nem fogadhatja el a „28 pontos tervet”, amely nagyrészt Oroszország követeléseit tükrözi. Keudel szerint most egyetlen dolog mozdíthatná el a háborút a béke irányába: ha Oroszország helyzete valóban meggyengülne. Ezt szerinte katonai és gazdasági lépésekkel lehet elérni – például az oroszországi célpontok elleni ukrán támadások fokozásával, keményebb szankciókkal, az orosz „árnyékflotta” működésének megakadályozásával és a befagyasztott orosz vagyon ukrán védelemre fordításával. Ezekről mind Európa dönthet. A cél egy olyan tűzszünet lenne, amelyben Oroszország visszavonja csapatait és hosszú hatótávolságú fegyvereit annyira, hogy ne tudjon hirtelen támadást indítani Ukrajna ellen. 

Strukturált kapituláció

Richard Arnold politológus, a Nemzetközi Tanulmányok szakirány-koordinátora a Mus­kingum Egyetemen szerint az amerikai béketervezet valójában egy strukturált kapituláció Oroszország előtt. Úgy vélte: Ukrajna számára a legéletképesebb stratégia az, ha az európai és kanadai támogatásra támaszkodva folytatja a harcot. Oroszország ugyan lassan halad előre, de hatalmas veszteségeket szenved, gazdasága romlik, a lakosság pedig egyre nehezebb helyzetbe kerül. A szakértő úgy vélte: addig nem születhet mindkét fél számára elfogadható megállapodás, amíg Putyin hatalmon van. A háború a politikai túlélésének alapja, ezért számára minden, ami nem egyértelmű győzelem, puccsveszélyt jelent. Ukrajnának azt kell elérnie, hogy az orosz elit belássa: Putyin hatalmon tartása már nem éri meg számukra.
A szakértő szerint Ukrajna jelenleg inkább számíthat az európai kormányok támogatására, mint az Egyesült Államokra. Európa a háború miatt összezár, gyorsan bővíti a védelmi ipart, és gazdaságilag jóval erősebb Oroszországnál. Az európaiaknak most tűzszünetre kellene törekedniük, mert Ukrajna védelme olcsóbb és hatékonyabb, mint a keleti NATO-tagoké lenne. Meglátása szerint Trump kiszámíthatatlan, így akár újra támogathatja Ukrajnát is. Ukrajnának pedig nem kell minden elfoglalt területet visszaszereznie ahhoz, hogy győztesnek számítson — elég, ha megakadályozza Oroszország gyors előrenyomulását.

Nincs helye illúzióknak

Arkady Moshes, a Finn Külügyi Intézet (FIIA) Oroszország-kutató programjának igazgatója szerint nem szabad illúziókat kergetni: Trump olyan megoldást keres, amely Ukrajna és Európa rovására rendezné a háborút, ezért Kijev számára jelenleg nincs valóban előnyös opció. Ukrajnának erősebb nyugati biztonsági garanciákra lenne szüksége, mint amilyet a NATO valaha is adott, a mostani amerikai javaslat azonban ezt nem biztosítja. Ha Ukrajna – európai partnerei­vel együtt – elutasítja a megállapodást, számolnia kell egy újabb orosz offenzívával és az amerikai támogatás csökkenésével, amit Európa csak részben tudna pótolni. A szakértő szerint Oroszország nem törekszik kompromisszumra: a Kreml meg van győződve arról, hogy a háborút végül megnyeri. Moshes szerint Ukrajna nem számíthat Európa korlátlan támogatására, de az utóbbi években a kontinens hozzáállása alapvetően megváltozott: felismerte, hogy Ukrajna összeomlása saját biztonságát is veszélyeztetné. A szakértő szerint Ukrajna akkor is „nyer”, ha sikerül megőriznie önállóságát és döntési jogát, még ha területeket veszít is. Ha viszont olyan megállapodást ír alá, amely szerint a haderejét Oroszország szabályozná, Ukrajna geopolitikai tényezőként eltűnhet.

A Fehér Ház álláspontja

Az amerikai adminisztráció szerint a 28 pontos terv azért indokolt, mert Ukrajna a jelenlegi háborús helyzetben idővel még több területet veszíthet, ezért most kell kompromisszumot kötni. A Fehér Ház hangsúlyozza, hogy a dokumentum nem végleges, hanem tárgyalási alap, amelyhez Ukrajna saját szempontjai is hozzáadhatók, és hosszú távú biztonsági garanciákat ígérnek. Trump személyesen úgy fogalmazott: „komoly erőfeszítést teszünk, hogy lezárjuk a háborút Ukrajnában, ugyanúgy, ahogy lezártuk a háborút Gázában” – írta az Axios amerikai hírportál. A terv narratívája szerint ez egy nehéz, de szükséges kompromisszum lenne, amely stabilizálná Ukrajnát és véget vethetne a konfliktusnak.

Genfben tárgyaltak az amerikai béketervről 
Európai, ukrán és amerikai tisztségviselők tegnap Genfben tárgyaltak a Washington által előterjesztett 28 pontos béketervről, amelyet Kijev és több szövetséges súlyos engedmények miatt bírált. Trump csütörtökig adott határidőt Zelenszkijnek a javaslat elfogadására; a terv területfeladást, a hadsereg korlátozását és a NATO-csatlakozásról való lemondást írná elő Ukrajna számára. Európai vezetők szerint a dokumentum kiindulópont lehet, de jelenlegi formájában inkább Moszkvának kedvez, ezért további finomításra szorul.