Szerda este Nicușor Dan államfő, a koalíció vezetői és a bírák képviselői tárgyaltak a különnyugdíjakról szóló törvényről, de nem sikerült megállapodásra jutniuk – írta a G4Media. A bírák azt kérték, hogy a nyugdíjuk a bruttó jövedelmük 65 százaléka legyen, ami a nettó jövedelmük 98 százalékának felel meg. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Radio France Internationale-nak nyilatkozva méltánytalannak nevezte a bírák igényét.
A G4Media egy bíró segítségével ellenőrizte Csoma Botond számítását, és az helyesnek bizonyult: a bruttó jövedelem 65 százaléka közel 98 százaléka a nettó jövedelemnek. Ez azt jelenti, hogy a bírák javaslata alapján egy nyugdíjas bíró vagy ügyész gyakorlatilag a fizetésével megegyező nyugdíjat kapna – ami más nyugdíjasoknál nem fordul elő. A kormány várhatóan új törvénytervezetet dolgoz ki, és parlamenti felelősségvállalással próbálja majd elfogadtatni, hogy teljesítse az uniós kötelezettségeket és elkerülje a támogatások felfüggesztését. A kormánykoalíciónak sürgős, hogy elfogadják a törvényt, mert az Európai Bizottság november végéig szabott határidőt a bírói különnyugdíjak reformjára, s csúszása mintegy 200 millió eurónyi uniós támogatás elvesztését eredményezheti. 

Egyszerűbb halasztást kérni az Európai Bizottságtól

Csoma Botond a Hargita Népé­nek elmondta: a törvény felelősségvállalással való elfogadása attól függ, hogy a bírák, pontosabban a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) mennyi időn belül véleményezi a tervezetet. A törvény 30 napot ír elő a véleményezés megadására. „Ha tartják magukat a 30 naphoz, nyilván nem fogják tudni tartani a november 28-i határidőt.”

– Szerintem a bizottságtól lehet kérni egy kis haladékot, az sem ördögtől való. Valószínűleg megértenék, ha látják, hogy a folyamat halad. A lényeg, hogy alapjaiban legyen egy olyan törvénytervezet, amiből végül törvény lesz

– nyilatkozta lapunknak a frakcióvezető.
Kérdésünkre megerősítette: a bírák valóban annyi nyugdíjat kérnek, mint amennyi az utolsó fizetésük.

– Ez szerintem elfogadhatatlan. Minden más társadalmi rétegnél kisebb a nyugdíj összege, az utolsó fizetésnek általában a 60–65, legfeljebb 70 százaléka. Az, hogy a bruttó fizetés 65 százaléka legyen a nyugdíj, azt jelentené, hogy megkapják a nettó fizetésüket nyugdíjként

– mutatott rá Csoma Botond.

A vita tárgya

A bírák és ügyészek bértáblája egyébként elérhető az Igazságügyi Minisztérium honlapján. Ennek alapján a mesterséges intelligencia segítségével kiszámoltuk: a nyugdíj előtt álló bírók nettó jövedelme jellemzően havi 20–27 ezer lej között mozog. A bírák javaslata szerint a nyugdíjuk a bruttó jövedelmük 65 százaléka lenne, ami gyakorlatilag a teljes nettó fizetésükkel azonos összeget jelentene, vagyis 20–26 ezer lejt havonta. A kormány ezzel szemben a nettó bér 70 százalékában határozná meg a nyugdíjat, ami 14–18 ezer lejes havi összeget eredményezne. A két javaslat közötti különbség így 6–10 ezer lej havonta, ami éves szinten 70–120 ezer lejt jelent.