borús égbolt
Bővülőben és csökkenőben
Huszonöt éve, 1993-ban rakták le a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Gimnázium alapkövét, és immár húsz éve, 1998-ban, elballagtak az első végzősök is. Azóta a gimnázium szinte folyamatos fejlődésen ment át: infrastruktúrája bővült, osztályai szaporodtak, tanulói sikerrel felvételiztek a különböző egyetemekre. Néhány éve viszont a gyereklétszám csökkenése itt is jócskán érezteti hatását, és a moldvai magyar tanulókból is kifogyott a gimnázium.
[caption id="attachment_79069" align="aligncenter" width="1000"]
Az iskola udvara. Egyre halkabb a gyermekzsivaly Fotó: Daczó Katalin[/caption]
Öt orvos, három pap, egy egyetemi tanszékvezető, egy színésznő, egy gyógyszerész, több pedagógus és egészségügyi asszisztens… – vette számba az alapító, Berszán Lajos tiszteletbeli kanonok az elmúlt évtizedeket.
– Természetesen jönnek hozzánk nagyon jó és gyengébb tanulók is, mert a Gyimes-völgyét szólítja meg az iskola – jegyzi meg az intézmény lelkiigazgatója –, de gondolom, hogy az mégis jelent valamit, ha egy falusi líceum öt orvost kitermel… Ugyanakkor azok is tiszteletet érdemelnek, akik nem tanultak ugyan tovább, de szép házasságban élnek, gyermekeket nevelnek. Az iskola indulásánál közreműködő korábbi főtanfelügyelő, Beder Tibor azt mondta, hogy azzal ne törődjek, hogy mindenki nem megy egyetemre innen. Mert úgyis jó szülők lehetnek, akik majd többet fognak megkövetelni a gyermekeiktől, és az ő gyermekeik jobban fognak érdeklődni a tanulás iránt. Valóban, már ilyen téren is kezdenek látszani az eredmények.
Berszán Lajos felidézte, hogy 1994-ben egyetlen kilencedik osztállyal, egy teológiai profilú osztállyal indult a gimnáziumi oktatás. Saját épületük nem volt, a gyerekek a község klubtermébe jártak iskolába. Két esztendő után elkészült a középiskola épülete, 1998-ban elballagtak az első végzősök. Ekkor minden évfolyamon egy-egy osztály járt.
– Nemsokára igény volt újabb osztály indítására. Akkor hoztuk létre a természettudományi osztályt – foglalta össze az alapító. – Ez is fejlődést jelentett. Közben, ötödik osztálytól új gyerekeket fogadtunk, azzal is bővült az intézmény, és emellett három kicsi iskolát is ide csatoltak. Végül egyet visszavettek, de kettő megmaradt, úgyhogy két iskolánál van óvoda, és elsőtől negyedik osztályig tanulnak ott a gyerekek. Az is fejlődés, hogy a középiskolában már hároméves szakiskolai agroturisztikai szakképzés is zajlik. Volt közben esti tagozatunk is, s akkor összességében több mint 400 fölé emelkedett a diáklétszám.
– Ugyanakkor leépítések is voltak az elmúlt években – tette hozzá Berszán atya. – Nincs már éjjeliőr, és csak két takarítója van a két hatalmas épületnek. Rengeteget kell dolgozzanak. De sosem volt úgy, hogy minden tökéletes legyen. Én hívő emberként azt mondom, hogy minden csak a Mennyországban lesz rendben.
Moldvaiak nélkül
Az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Gimnázium kezdettől fontos céljának tartotta a moldvai csángómagyar diákok oktatását. Berszán Lajos elmondta, hogy annak idején Csicsó Antalnak, a csángószövetség elnökének kérésére vállalta fel a csángómagyar gyerekek iskoláztatását.
– Mintegy 60 moldvai gyereket fogadtam el akkor, de nem volt bentlakásunk – mesélte Berszán Lajos, aki akkor még gyimesfelsőloki plébánosként szolgált. – A plébánián behúzódtam a legkisebb szobába, s a plébánia szobáit felcsaptam bentlakásnak. Elkezdődött a tanítás, ahány moldvai gyerek érettségizett itt, mindenkinek sikerült. Mert ugye általában a román nyelvből van probléma, de ők tudtak románul. Aztán lassacskán, elmaradtak… De azok a gyerekek, akik itt, akkor tanultak, mindig örülnek, ha találkozunk. Sajnálom, de tény, hogy én mindig ellenszélben dolgoztam.
Jelenleg az iskolának egyetlen moldvai diákja van, tudtuk meg Bálint Róbert igazgatótól.
– Megcsappant ez az utánpótlás – vélekedett –, kevesebben születnek ott is, itt is.
Az intézmény különböző épületeiben most 314 gyerek tanul, több mint 20 pedagógus irányításával. Két óvodai csoport, elemi és felső tagozatos osztályok mellett a középiskolai tagozaton megosztott osztályokkal működnek, 14-14 gyerekkel a teológia, illetve a természettudomány profilon. Ezekben az osztályokban a közös tantárgyakat együtt, a szaktárgyakat külön tanulják. Időközben agroturisztikai szakképzés is indult szakiskolai osztályokkal. Jelenleg az iskolának a gyimesi falvakon kívül háromkúti, zágoni és szépvízi diákjai is vannak.
– Az érettségi nyári és őszi időszakában együttesen 45 százalékos volt az átmenési arány – számolt be az igazgató –, s e téren a falusi iskolák viszonylatában csak Gyergyóholló előzött meg.
Folytatódik a felújítás
A líceum két épülete és az ezeknek helyet adó terület a Szent Erzsébet Alapítvány tulajdona, és az alapítvány ingyen bocsátja az iskola rendelkezésére mindaddig, amíg katolikus iskola működik benne – világosított fel Berszán Lajos.
– Amikor az első épületet emeltük, akkor a debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége jött segíteni – idézte fel az alapító. – Nagyon hathatós segítséget nyújtottak. Akkor én voltam még a plébánosa Felsőloknak, és ez a kis terület a plébánia területe volt, amit én írattam a plébánia nevére, és mint plébános, ezt a helyet jelöltem ki az iskola számára. Később aztán az alapítvány megvásárolta a területet. Öt tulajdonostól megvásároltam a szomszéd telkeket is, és akkor, hogy minden rendesen intéződjön, egybe kellett íratni. Ez hónapokba került, de el van intézve. Most már a szomszéd terület is, és ez is egybe van íratva, egyetlen telekkönyvi szám alatt a Szent Erzsébet Alapítvány tulajdona, akárcsak az épület. Természetesen az átírások is mind időbe és pénzbe kerültek, de az évek során jelentős támogatásokat kaptunk az Apáczai Közalapítványtól, az Illyés Közalapítványtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, az Emberi Erőforrások Minisztériumától és még sorolhatnám.
A Szent Erzsébet Gimnázium az első, az egész Kárpát-medencében ismertté vált, emblematikus épülete felújításra szorul.
Amint Bálint Róbert iskolaigazgató elmondta, a Bethlen Gábor Alaptól elnyert támogatás révén hamarosan megkezdhetik a régebbi épület felújítását, és épülne egy másik, korszerű bentlakás, továbbá a könyvtár is új helyre költözne. A nyílászárók cseréje már megtörtént, a többi munkálat novemberben kezdődik.
– Megteszünk mindent azért, hogy a gyermeklétszámot 300 fölött tudjuk tartani, és az iskola jövője biztosítva legyen – hangsúlyozta az igazgató. – Reméljük, hogy a mag, amit Berszán pap bácsi elültetett, jókora termést fog hozni.
Daczó Katalin
Az iskola udvara. Egyre halkabb a gyermekzsivaly Fotó: Daczó Katalin[/caption]
Öt orvos, három pap, egy egyetemi tanszékvezető, egy színésznő, egy gyógyszerész, több pedagógus és egészségügyi asszisztens… – vette számba az alapító, Berszán Lajos tiszteletbeli kanonok az elmúlt évtizedeket.
– Természetesen jönnek hozzánk nagyon jó és gyengébb tanulók is, mert a Gyimes-völgyét szólítja meg az iskola – jegyzi meg az intézmény lelkiigazgatója –, de gondolom, hogy az mégis jelent valamit, ha egy falusi líceum öt orvost kitermel… Ugyanakkor azok is tiszteletet érdemelnek, akik nem tanultak ugyan tovább, de szép házasságban élnek, gyermekeket nevelnek. Az iskola indulásánál közreműködő korábbi főtanfelügyelő, Beder Tibor azt mondta, hogy azzal ne törődjek, hogy mindenki nem megy egyetemre innen. Mert úgyis jó szülők lehetnek, akik majd többet fognak megkövetelni a gyermekeiktől, és az ő gyermekeik jobban fognak érdeklődni a tanulás iránt. Valóban, már ilyen téren is kezdenek látszani az eredmények.
Berszán Lajos felidézte, hogy 1994-ben egyetlen kilencedik osztállyal, egy teológiai profilú osztállyal indult a gimnáziumi oktatás. Saját épületük nem volt, a gyerekek a község klubtermébe jártak iskolába. Két esztendő után elkészült a középiskola épülete, 1998-ban elballagtak az első végzősök. Ekkor minden évfolyamon egy-egy osztály járt.
– Nemsokára igény volt újabb osztály indítására. Akkor hoztuk létre a természettudományi osztályt – foglalta össze az alapító. – Ez is fejlődést jelentett. Közben, ötödik osztálytól új gyerekeket fogadtunk, azzal is bővült az intézmény, és emellett három kicsi iskolát is ide csatoltak. Végül egyet visszavettek, de kettő megmaradt, úgyhogy két iskolánál van óvoda, és elsőtől negyedik osztályig tanulnak ott a gyerekek. Az is fejlődés, hogy a középiskolában már hároméves szakiskolai agroturisztikai szakképzés is zajlik. Volt közben esti tagozatunk is, s akkor összességében több mint 400 fölé emelkedett a diáklétszám.
– Ugyanakkor leépítések is voltak az elmúlt években – tette hozzá Berszán atya. – Nincs már éjjeliőr, és csak két takarítója van a két hatalmas épületnek. Rengeteget kell dolgozzanak. De sosem volt úgy, hogy minden tökéletes legyen. Én hívő emberként azt mondom, hogy minden csak a Mennyországban lesz rendben.
Moldvaiak nélkül
Az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Gimnázium kezdettől fontos céljának tartotta a moldvai csángómagyar diákok oktatását. Berszán Lajos elmondta, hogy annak idején Csicsó Antalnak, a csángószövetség elnökének kérésére vállalta fel a csángómagyar gyerekek iskoláztatását.
– Mintegy 60 moldvai gyereket fogadtam el akkor, de nem volt bentlakásunk – mesélte Berszán Lajos, aki akkor még gyimesfelsőloki plébánosként szolgált. – A plébánián behúzódtam a legkisebb szobába, s a plébánia szobáit felcsaptam bentlakásnak. Elkezdődött a tanítás, ahány moldvai gyerek érettségizett itt, mindenkinek sikerült. Mert ugye általában a román nyelvből van probléma, de ők tudtak románul. Aztán lassacskán, elmaradtak… De azok a gyerekek, akik itt, akkor tanultak, mindig örülnek, ha találkozunk. Sajnálom, de tény, hogy én mindig ellenszélben dolgoztam.
Jelenleg az iskolának egyetlen moldvai diákja van, tudtuk meg Bálint Róbert igazgatótól.
– Megcsappant ez az utánpótlás – vélekedett –, kevesebben születnek ott is, itt is.
Az intézmény különböző épületeiben most 314 gyerek tanul, több mint 20 pedagógus irányításával. Két óvodai csoport, elemi és felső tagozatos osztályok mellett a középiskolai tagozaton megosztott osztályokkal működnek, 14-14 gyerekkel a teológia, illetve a természettudomány profilon. Ezekben az osztályokban a közös tantárgyakat együtt, a szaktárgyakat külön tanulják. Időközben agroturisztikai szakképzés is indult szakiskolai osztályokkal. Jelenleg az iskolának a gyimesi falvakon kívül háromkúti, zágoni és szépvízi diákjai is vannak.
– Az érettségi nyári és őszi időszakában együttesen 45 százalékos volt az átmenési arány – számolt be az igazgató –, s e téren a falusi iskolák viszonylatában csak Gyergyóholló előzött meg.
Folytatódik a felújítás
A líceum két épülete és az ezeknek helyet adó terület a Szent Erzsébet Alapítvány tulajdona, és az alapítvány ingyen bocsátja az iskola rendelkezésére mindaddig, amíg katolikus iskola működik benne – világosított fel Berszán Lajos.
– Amikor az első épületet emeltük, akkor a debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége jött segíteni – idézte fel az alapító. – Nagyon hathatós segítséget nyújtottak. Akkor én voltam még a plébánosa Felsőloknak, és ez a kis terület a plébánia területe volt, amit én írattam a plébánia nevére, és mint plébános, ezt a helyet jelöltem ki az iskola számára. Később aztán az alapítvány megvásárolta a területet. Öt tulajdonostól megvásároltam a szomszéd telkeket is, és akkor, hogy minden rendesen intéződjön, egybe kellett íratni. Ez hónapokba került, de el van intézve. Most már a szomszéd terület is, és ez is egybe van íratva, egyetlen telekkönyvi szám alatt a Szent Erzsébet Alapítvány tulajdona, akárcsak az épület. Természetesen az átírások is mind időbe és pénzbe kerültek, de az évek során jelentős támogatásokat kaptunk az Apáczai Közalapítványtól, az Illyés Közalapítványtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, az Emberi Erőforrások Minisztériumától és még sorolhatnám.
A Szent Erzsébet Gimnázium az első, az egész Kárpát-medencében ismertté vált, emblematikus épülete felújításra szorul.
Amint Bálint Róbert iskolaigazgató elmondta, a Bethlen Gábor Alaptól elnyert támogatás révén hamarosan megkezdhetik a régebbi épület felújítását, és épülne egy másik, korszerű bentlakás, továbbá a könyvtár is új helyre költözne. A nyílászárók cseréje már megtörtént, a többi munkálat novemberben kezdődik.
– Megteszünk mindent azért, hogy a gyermeklétszámot 300 fölött tudjuk tartani, és az iskola jövője biztosítva legyen – hangsúlyozta az igazgató. – Reméljük, hogy a mag, amit Berszán pap bácsi elültetett, jókora termést fog hozni.
Daczó Katalin
