A fenntartható hulladékgazdálkodásról és a fiatalok környezetvédelemhez való hozzáállásáról folytattak tartalmas beszélgetést Tusványoson csütörtök délelőtt. A kerekasztal-beszélgetés moderátora Székely-Farkas Tímea környezetgazdász, hulladékgazdálkodási specialista és menedzser, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos alelnöke volt. Meghívottként felszólalt dr. Mara Gyöngyvér ökológus, fenntarthatósági szakértő, a Sapientia Csíkszeredai Karának oktatási és minőségbiztosítási rektorhelyettese, Siklódi Loránd, az Eco Bihor Kovászna igazgatója, illetve Ambrus József, a Kovászna Megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület (ADI Kovászna) igazgatója.

A beszélgetésen azt is megvitatták, hogy a szakemberek miként látják, mennyire érdekli a fiatalokat a hulladék helyzete, mennyire figyelnek arra, hogy milyen csomagolóanyaggal ellátott terméket vásárolnak, és hova dobják a szemetet. Mara Gyöngyvér szerint a fiatalok viszonyulása a hulladék kérdéséhez széles spektrumon mozog,

vannak, akik „környezetszorongásig” aggódnak a környezet állapotáért, igyekeznek tudatosan élni, míg mások elsődlegesen azt figyelik, hogy mi olcsóbb, és kevésbé figyelnek a környezettudatosságra.

Hozzátette: az elmúlt évtizedekben sokat változott a piac, amivel a hulladékfelhasználás és -hasznosítás nem tudja tartani a lépést.

– Egyetemi oktatóként fontosnak tartom a fiatalok nevelését, hogy a zero waste irányába igyekezzünk terelni őket. Ennek érdekében elindítottunk egy Sapiophile nevű videósorozatot, melynek egyik kiadásában a hulladék útját követtük végig. Én magam is kipróbáltam a zero waste életmódot, de rá kellett jönnöm, hogy sok olyan termék van, aminek a hulladékmentes megvásárlása nemcsak kihívás, de lehetetlen – fejtette ki Mara Gyöngyvér. Hozzátette: azt tapasztalja, hogy

a fogyasztók azt láthatják, otthon szelektíven gyűjtenek, elvégzik a dolgukat, de a hulladék sorsát a továbbiakban nem követi senki.

Nagyon sok hulladék égetőbe kerül, ami további környezeti problémákat vet fel, ugyanis az égetés nagy mennyiségű levegőszennyezéssel jár. Úgy véli, hogy a megfelelő kommunikáció hiánya kiemelt problémát jelent, mert

amikor az emberek azt látják, hogy az általuk különböző helyekre gyűjtött hulladékot egy autóval szállítják el, azt érezhetik, hogy az általuk befektetett energia felesleges volt.

Ha megfelelő lenne a kommunikáció, és átláthatóbb a rendszer, akkor a fiatalabb és az idősebb generáció is motiváltabb lenne, hangsúlyozta az oktató.

Siklódi Loránd szerint lényeges lenne még jobban tudatosítani az emberekben a megfelelő külön gyűjtés fontosságát, hogy minden valóban abba a tárolóba kerüljön, ahová való.

A hulladékkezelő központba idén kétezer gyermek látogatott el, szerinte a kisiskolás korosztály a legfogékonyabb, a 14–18 évesek például már nem mutattak akkora érdeklődést.

A szelektív hulladékgyűjtés fontosságának tudatosítását már kisgyermekkorban el kell kezdeni, hisz csak így lehetnek a későbbiekben körültekintő felnőttjeink – fogalmazott az igazgató.