Hirdetés

A fiatalok ügye és az idősgondozás

A többgenerációs család fogalma a tankönyvekbe, az elöregedő társadalom valósága a hétköznapokba költözött, sok fiatal külföldön, életvitelszerűen vállal munkát, az idősotthoni gondozás pedig drága és korlátozottan hozzáférhető szolgáltatás. Ilyen körülmények befolyásolják, hogy a székelyföldi családok mind gyakrabban kénytelenek külső segítőt fogadni idős szeretteik mellé, de az önkormányzatoknak is új megoldásokat kell találniuk, hogy kezeljék a helyzetet.

Vlaicu Lajos
A fiatalok ügye és az idősgondozás
Mozgás ellentétes irányú pályákon. A generációs hiány Székelyföld egészére kihatással van Fotó: László F. Csaba

A lakosság elöregedése, ezzel párhuzamosan az, hogy az idősotthoni gondozás még mindig csak kevesek számára elérhető, továbbá a fiataloknak a mai életritmussal, munkahelyi elvárásokkal való szembesülése vagy külföldi munkavállalása nehéz kérdéseket vet fel az idősekről való gondoskodás tekintetében. Ma már nálunk is gyakori, hogy az idős szülők vagy nagyszülők mellé otthonra gondozót keresnek a családok, mivel saját maguk nem tudják biztosítani a megfelelő ellátásukat. És ennél is súlyosabb társadalmi kihívást jelent, hogy egyre több idős ember él magányosan vagy megfelelő gondoskodás nélkül.

Lesújtó adatok 

Tavaly tovább súlyosbodott a demográfiai elöregedés jelensége: a 65 éves és idősebb népesség  27,5 százalékkal haladta meg a 0–14 éves népesség számát, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) nemrég közzétett adataiból. A demográfiai öregedési index a 2023. január 1-jei 122-ről ez év január 1-jére 127,5-re emelkedett, ami azt mutatja, hogy 127,5 idős személy jut 100 fiatalra (0–14 éves korosztály). A 65 éves és annál idősebb személyek száma megközelítőleg 3,97 millió volt az országban, míg a 0–14 éves korosztályba mintegy 3,11 millióan tartoztak. 


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

A hol, a mikor és a miből 

Az idős személyek családból való kiemelése csak végső megoldásként jöhet szóba, előtte minden lehetőt meg kell tenni annak érdekében, hogy minél tovább a családja körében maradhasson, mondja Elekes Zoltán. A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője szerint, ha ez nem lehetséges, akkor a helyi önkormányzatnak kell törekednie arra, hogy segítséget biztosítson. Ilyen szolgáltatás lehet például a nappali foglalkoztatók működtetése, ahová az idősek rendszeresen eljárhatnak, a szociális konyha vagy az otthoni gondozás – ez utóbbiban Hargita megye országosan élen jár.

– Ha mégis elérkezik a pillanat, amikor egy idős személyt el kell helyezni, ez gyakran problémákba ütközik, mivel a megyében működő idősotthonokat civilek üzemeltetik. Az idősotthonok havi díja jellemzően 4000 lejnél magasabb, vagyis a legtöbb esetben az illető személy nyugdíja közel sem fedezi. Az állami támogatás mértéke mintegy 1000 lej, viszont a költségekhez hozzáadódhat még a gyógyszer és a pelenka ára. Ráadásul hosszú várólisták vannak.


Péter György, a Gyulafehérvári Caritas szociomedikális ágazatának igazgatója kérdésünkre kifejtette: hozzájuk is gyakran fordulnak kéréssel, hogy idős hozzátartozó mellé ápolót keresnek. 

– Ez azért van, mert hatalmas a várólista az idősek otthonába. A Caritas a legtöbb településen szerződésben áll a helyi önkormányzatokkal, de a szerződés keretösszege és hogy hány személy részesül a szolgáltatásban, településenként változik, akárcsak a betegekre fordított idő és feladatkör. Sőt, az önkormányzatok legtöbbször azon személyek ellátását támogatják, akiknek nincs hozzátartozójuk. Az önkormányzatok saját szabályzataik szerint dönthetnek arról, hogy kinek mire és mennyi finanszírozást biztosítanak. A Caritasnál egyórányi ápolási idő 94 lejbe kerül, amely fedezi az utazás költségeit, a fogyóeszközöket és az asszisztens idejét is

– mondta.

A fiatalok ügye és az idősgondozás
Töprengés. Új szemüvegen át kellene nézni az idősgondozás ügyét

Alkalmi munkavállalók

A 2022/111-es törvény lehetővé teszi, hogy a háztartások legálisan foglalkoztassanak alkalmi munkavállalókat háztartási tevékenységek elvégzésére, mint például takarítás, főzés vagy gondozás. A rendszer rugalmas munkavégzést biztosít és nem követel meg munkaszerződést: a munkavállalóknak és munkaadóknak egyaránt fel kell iratkozniuk a rendszerbe, hogy igénybe vehessék az utalványokat, illetve kezelhessék a tranzakciókat. Az utalványok értéke 15 lej, amelyből 12 lej a munkavállalót illeti, a maradék 3 a nyugdíj- és az egészségbiztosítási hozzájárulást fedezi. A munkavállalók akkor jogosultak az egészségügyi alapellátásra és nyugdíjbiztosítási ellátásokra, amennyiben legalább 85 háztartási tevékenységi utalványt váltanak be havonta, vagyis összesen legalább havi 1275 lejt keresnek. Minden 16. életévét betöltött jogosult lehet háztartási tevékenység végzésére, ha szeretné kiegészíteni a jövedelmét. A munkavállaló lehet munkanélküli, nyugdíjas, diák, alkalmazott vagy részmunkaidős. Felnőttek legtöbb napi 12 órát dolgozhatnak, míg a 16–18 év közötti fiatalok napi 6 órát. A jogszabály meghatározza, hogy mely tevékenységek minősülnek utalványokkal kifizethető háztartási munkának: a takarítás, mosás, vasalás, főzés, varrás, személyek gondozása, etetése, felügyelete. A háztartási munkavállalók viszont nem lehetnek a kedvezményezett családtagjai, tehát csak külső személyek dolgozhatnak a háztartásokban ezen rendszer keretében.

Változó trendek okozta társadalmi nehézségek 

Néhány önkormányzat már foglalkoztat közösségi asszisztenst, akinek többek között az a feladata, hogy eljárjon az idősekhez, ha szükséges, orvoshoz kísérje őket vagy gyógyszert vásároljon számukra. Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere szerint náluk az asszisztens közösségi szerepet is betölt: segít bevásárolni, tüzet gyújtani, időnként egyéb háztartási munkákban is segédkezik. A szolgáltatás azonban nem mindenkor biztosítható minden idős személy számára, hiszen egyetlen alkalmazott végzi. 

– Az önkormányzatnak prioritásokat kell felállítania, nem lehet minden időshöz nap mint nap eljutni. A társadalmi helyzet hátterében több évtizedes trendek állnak. Egyrészt korábban több gyermek született, másrészt 20-25 évvel ezelőtt sok fiatal külföldön telepedett le. Az a generációs hiány, ami például Csíkszentsimont is érinti, most már a társadalom egészére is hatással van

– mutatott rá a polgármester. 

Marasztaló anyagi megbecsülés kellene

– Milyen válaszokat adhatnak az önkormányzatok a helyzetre? Elsősorban a fiatalok itthon maradását kellene támogatni, és ehhez a legfontosabb a megfelelő jövedelem, a helybeni megélhetés esélyének növelése. Bár gyakran beszélnek erről, most van itt az ideje, hogy valóban lépéseket tegyünk

– húzta alá a simoni polgármester. Kozma István szerint, ha a bizalom, a megbecsülés és a megfelelő jövedelem biztosított, a fiatalok itthon maradnak, mert a sport, a kultúra, a közösségi programok és az elérhető szolgáltatások vonzóvá teszik a térséget. – De az anyagi biztonságot kell biztosítani nekik, hogy ne érezzék úgy, hogy el kell hagyniuk a szülőföldjüket. Csíkszentsimonban is próbálunk megoldásokat találni, hasonlóan ahhoz, amit korábban Borszéken és Zetelakán is megpróbáltak: helyi fiatalok számára területeket kínálunk, ahol házat építhetnek. Ha egy fiatal építkezik, akkor nagyobb eséllyel vállal gyermeket és marad itthon. Már elkészült a rendezési terv, és egyeztettünk egy topográfiai céggel, hogy felparcellázzuk a területeket. A kihívás az, hogy először utakat kell építeni, és közművesítésre van szükség ahhoz, hogy a terület lakhatóvá váljon – közölte a polgármester.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!