A szövetség javaslatai révén sikerült megvédeni az önkormányzatokat és a hozzájuk tartozó kulturális intézményeket, valamint az iskolákat – adta hírül az RMDSZ. Ennek fényében az érdekvédelmi szervezet nem látja értelmét támogatni egy esetleges bizalmatlansági indítványt, ami egyébként okafogyottá is vált, hisz a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is lemondott róla, mert pillanatnyilag azt fontolgatják, hogy az alkotmánybíróságon támadják meg a tervezetet.

– Egyfajta sikernek könyvelhető el az adóügyi és kiadáscsökkentő intézkedések törvénytervezetének végleges szövege, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánykoalíció kedden felelősségvállalással fogadott el, mert sikerült megvédeni az önkormányzatokat és az alárendeltségükbe tartozó kulturális intézményeket, valamint sikerült arról is meggyőzni a kormányt, hogy a tanügy esetében azoknak az intézményeknek, amelyeknek nincs ötven alkalmazottjuk, maradjon meg a jogi személyiségük – fogalmazott lapunk érdeklődésére Csoma Botond.

Az RMDSZ szóvivője megjegyezte:

sikerült valahogy meggyőzni a kormányt arról, hogy a szövetség által kritizált irracionális intézkedések nem hoznak sok pénzt a költségvetésbe.

– Persze vannak fenntartásaink, például a kis- és közepes vállalkozásokra kivetett háromszázalékos adóval kapcsolatosan. Próbáltuk legalább arról meggyőzni a kormányt, hogy fokozatosan vezessék be, legyen egy átmeneti idő hagyva a cégeknek, ami lehetőséget biztosít az intézkedésre való felkészülésre. Azt is javasoltuk, hogy a luxusadó, amit kivetettek az ötszázezer euró feletti ingatlanokra, az önkormányzatok bevételezzék. Ezt meg is ígérték, de azt mondták, hogy ezt kormányhatározattal fogják később rendezni, és azt tervezik, hogy a luxusadóból a központi költségvetésbe befolyó összeget azoknak az önkormányzatoknak osztják vissza, amelyek kevés jövedelemmel rendelkeznek – részletezte Csoma Botond.

A bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban a szóvivő nyomatékosította:

– Nem támogatjuk a bizalmatlansági indítványt. Arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy ha már a kormány elfogadta azon javaslatainkat, amelyek által az önkormányzatokat sikerült megvédeni, nem támogatunk egy bizalmatlansági indítványt. Egyébként az USR is lemondott erről, azon gondolkodnak, hogy az alkotmánybíróságon támadják meg a tervezetet. Rájöttek, hogy nagyon nehezen lehet összehozni a szükséges számú aláírást, és a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) nem akartak társulni, amit véleményem szerint jól tettek, értékelem ezt a döntést. Ugyanakkor

semmi esélye nincs, hogy a parlamenten átmenjen egy bizalmatlansági indítvány, hisz a jelenlegi kormánykoalíciónak 60 százalékos többsége van.

Arra a kérdésünkre, hogy mekkora lesz a költségvetési hatása a most felelősségvállalással elfogadott deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak, vagyis tartható lesz-e a kitűzött költségvetési hiány, azt a választ kaptuk, hogy a Pénzügyminisztérium sem tudta ezt megválaszolni.

– Megkérdeztük a pénzügyminisztert, hogy végeztek-e valamiféle számítást, tudja-e azt, hogy ha ezeket az intézkedéseket bevezetik, mekkora összeg folyik majd be az államkasszába, nem tudott választ adni – jegyezte meg furcsállásának hangot adva a szóvivő.

A felelősségvállalás kapcsán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a sajtónak közreadott nyilatkozatában kifejtette: mindenekelőtt a kulturális intézményeket szerették volna megvédeni, ezért arra vonatkozott a javaslat, hogy ne kelljen őket összeolvasztani, ha kevesebb mint ötven alkalmazottal működnek, másrészt az önkormányzatoknak az autonómiáját szerették volna megvédeni, hogy ne a kormány mondja meg, mire és mennyit költhetnek, és kötelezze őket bizonyos döntések meghozatalára.

– Ezt sikerült elérni. Illetve az oktatási intézmények esetében hasonló javaslatunk volt, hogy azok működhessenek akkor is, ha nincsen ötven tanár alkalmazottjuk, hisz rengeteg olyan iskola – akár a mieinket nézzük, akár a németekét, akár más kisebbségnek az iskoláit – van gyakran olyan helyzetben, hogy nincs ötven tanár, mert nincs ahogyan ötven alkalmazottja legyen az adott intézménynek, de attól még működnie kell.

Úgy érzem, hogy ezeket meg tudtuk védeni

– nyomatékosította a szövetség elnöke. 

A fiskális csomaggal kapcsolatban a problémákat sokkal szerteágazóbbnak véli:

– Mi azt kértük, hogy a luxusadó térjen vissza az önkormányzatokhoz, ezt később kormányhatározatban kell pontosítani, mert most csak a luxusadó kivetéséről beszélnek. Ugyanakkor néhány olyan adóváltoztatást én magam is jónak tartok, amit javasoltunk évekkel ezelőtt – például legutóbb tavaly a szolidaritási adót a bankokra –, tehát összességében azt gondolom, az önkormányzatokat meg tudtuk védeni, a kulturális intézményeket, oktatási intézményeket meg tudtuk védeni, és számunkra ez a legfontosabb akkor, amikor erről a csomagról beszélünk.

Mint ismert, kedd este a kormány felelősséget vállalt a megszorító intézkedéscsomagjáért. Marcel Ciolacu miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy Romániában a legnagyobb az adócsalás mértéke, és a közszféra a béremelések ellenére sem elég hatékony. A parlament két házának kedd esti együttes plénuma előtt elmondott beszédében kijelentette: a közpénzek pazarlásának csökkentése a célja azoknak az adóügyi és költségvetési intézkedéseknek, amelyekért a kormány felelősséget vállal a parlament előtt. A törvénytervezet ugyanakkor véget vetne „az erősek és gazdagok érinthetetlenségének”. A jogszabályjavaslat többek között előírja a dohánytermékek jövedéki adójának módosítását, illetve a nagy értékű ingatlanok és gépkocsik megadóztatását. 2023. október elsejétől csak a nettó nyolcezer lejes vagy ennél kisebb fizetésű közalkalmazottak jogosultak a 2019. január elsejei bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő összegű éves étkezési támogatásra. A korlátozás nem terjed ki az erőszakszervezetek – hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok stb. – alkalmazottaira. Az étkezési támogatás összegét 2025-től évente az inflációhoz fogják igazítani. A közalkalmazottak veszélyességi pótléka nem haladhatja meg az alapbér 15 százalékát, és az összege nem lehet nagyobb bruttó 1500 lejnél. Emellett meghatározza azt is, hogy mennyit költhetnek a közintézmények üzemanyagokra és mobiltelefon-előfizetésekre. A törvénytervezet az adóelkerülést célzó, illetve a pénzügyi fegyelmet erősítő intézkedéseket is tartalmaz.