Több mint 100 000 lakos, közintézmény és fontos gazdasági szereplő maradt majdnem egy hétre víz nélkül a Paltinu-tározó ellátásának leállása miatt. A Szabad Európa román kiadása szerint a vészhelyzetekre szánt, negyven éve épített tartalékmedence sem tudott segíteni, mert évtizedek óta elhanyagolják, így mára gya­korlatilag használhatatlan. A válság Câmpinát, Breazát, Băi­coit és további 11 környező települést érintett Prahova és Dâm­bovița megyében.

Tartályokból jutottak ivóvízhez

A lakosság a hatóságok által kihelyezett tartályokból szerezte be a napi vízmennyiséget. A Buzău–Ialomița Vízügyi Igazgatóság kedden még azt közölte, hogy még egy hétig eltart, amíg helyreállítják a vízellátást, aztán szerdán bejelentették, hogy újraindult a Voila vízkezelő állomás működése. A helyzet kezelésére szolgáló tartalékmegoldást még négy évtizede tervezték a Paltinu-rendszer részeként, ám a műtárgyat már a kezdetektől gyengén építették meg, a 90-es és 2000-es években csak félresikerült javításokkal próbálták kijavítani, azóta pedig szinte egyáltalán nem tartották karban. Mindez mára odáig vezetett, hogy a rendszer az első komoly terhelésnél látványosan csődöt mondott.

A Paltinu-gát története

A Paltinu-gátat 1970-ben adták át a Prahova megyei Doftana folyón. Ez egy nagy létesítmény: 108 méter magas, majdnem fél kilométer hosszú. A célja az volt, hogy az alatta fekvő települések vízellátását biztosítsa, amihez a Voila vízkezelő állomás kapcsolódott. A 80-as évek elején a rendszer kiegészült egy fontos vészhelyzeti elemmel: a Lunca Mare-i Tiszta Víz Medencével (BAC). Ezt tartalékforrásnak szánták olyan időszakokra, amikor a főtározó vizét nem lehet közvetlenül tisztítani. Egy három kilométer hosszú, akár 11 méter mély mesterséges medencéről van szó, amely a Doftana folyó egykori medrében húzódik.
A medencével már az átadást követően is sorra jelentkeztek a gondok: deformálódni kezdtek a partfalak, szivárgott a víz, és egyre több jel mutatott arra, hogy a szerkezet nincs jó állapotban. A következő évtizedekben többször is nekifogtak a javításnak (1992-ben, 1997-ben, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban), de a saját műszaki feljegyzéseik szerint ezek a beavatkozások nem oldották meg a működési problémákat. Sőt, az utóbbi években a hibák még inkább kiéleződtek.

Elmaradt a karbantartás

2012-es és 2017-es szakértői vizsgálatok már egyértelműen kimutatták, hogy a medence állapota folyamatosan romlik, és a sérült szerkezet akár a teljes tárolókapacitás elvesztését is okozhatja. Mindez azt jelentette, hogy az a tartalékmegoldás, amelynek épp az ilyen helyzetekben kellene beugrania, valójában már hosszú ideje nem használható biztonságosan.
2013-tól a létesítményt a Román Vizek Országos Hivatalától átvette az ESZ Prahova. A medence azonban 2008 óta már csak korlátozásokkal működik, vagyis több mint másfél évtizede nem látja el azt a funkciót, amelyért eredetileg megépítették.
A Szabad Európa elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi válság tehát nem egyik napról a másikra alakult ki. A tartalékmedence lassú, évtizedeken át tartó leépülése, a sikertelen javítások sora és a karbantartás elmaradása miatt ma már olyan állapotban van, hogy nincs mit bevetni vészhelyzetben. Ez a rendszerhibák láncolata vezetett oda, hogy a Paltinu-gát leürítésekor és a zavarosság hirtelen növekedésekor már nem volt alternatív tartalékmegoldás, amely átmenetileg biztosíthatta volna a vízellátást.